Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Új kenyér ünnepe képes leírás - Augusztus 20..tlap.hu
részletek »

Új kenyér ünnepe - Augusztus 20..tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Új kenyér ünnepe
Keresés
Találatok száma - 5 db
Aratóünneptől az új kenyér ünnepéig

Aratóünneptől az új kenyér ünnepéig

Augusztus 20-a 'összetett' ünnepünk, hiszen államalapító István királyunk mellett alkotmányunkról és az aratás utáni új kenyérről is megemlékezünk ezen a napon. De vajon mikor alakult ki ez az utóbbi szokás? Erre a kérdésre keresi a választ a budapesti Néprajzi Múzeum 'A kitalált hagyomány - az aratóünneptől az új kenyér ünnepéig' című kiállítása. A számtalan kép, archív filmhíradó, korabeli újságcikk és aratókoszorú segítségével nemcsak a régi, hagyományos aratásokról kapunk valódi képet, hanem nyomon követhetjük az ünnep kialakulását is. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899. július 6-án az akkori főpolgármesternek küldött leiratában kezdeményezte a korábban több birtokon is szokásos aratási ünnep felelevenítését és elterjesztését. A földesurak és az aratók közötti patriarchális jó viszony helyreállását várta ettől, amely megoldást jelenthetett volna az egyre gyakoribbá váló, olykor véres megtorlásba torkolló aratósztrájkok megfékezésére. Hiszen amint a kiállított leiratban olvashatjuk: ...az aratási ünnep (...) keretében a birtokos a jól bevégzett munka után munkásait vendégül látja, és azokkal együtt örömünnepet ül a legjelentékenyebb mezőgazdasági munka szerencsés befejezésekor. (...) Adjon díszérméket (...), jó munkásoknak pénzbeli jutalmat, dicsérő oklevelet ünnepélyek keretében... - mindez tehát jó alkalmat teremtett volna az aratás méltóképpen való befejezésér

Az új kenyér ünnepe mint kitalált hagyomány

Az új kenyér ünnepe mint kitalált hagyomány

Általánosan elfogadott vélemény, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet minta alapján, mesterségesen kreálták. Kovács Ákos azonban sokkal messzebbre vezeti vissza az ünnepet. A történelmi emlékezet egyrészt úgy tartja számon, hogy az új kenyér ünnep politikai aktussá emelésére csak a második világháború után került sor, másrészt napvilágot láttak olyan interpretációk is, miszerint az új kenyér ünnepét 1945 után mesterségesen kreálták, illetve hogy a kommunisták a kenyértisztelet ősi rítusát kisajátították, megszállták, valamint hogy a magyar Új Kenyér Ünnep bevezetésénél az illetékes pártszervek a szovjet ünnepet vették mintául - olvasható Kovács Ákos Az Új Kenyér ünnepe című írásában...

Kovács Ákos: Az Új Kenyér ünnepe

Kovács Ákos: Az Új Kenyér ünnepe

Magyarországon - főleg a rendszerváltás óta - szinte általánosan elfogadott vélemény, s ebben a szellemben írnak róla az újabban megjelent lexikonok, kézikönyvek és a kutatók is, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet minta alapján, mesterségesen 'kreálták'. A történeti adatok viszont azt bizonyítják, hogy ez a vélekedés nem állja meg a helyét. A Szent István-napi új kenyér átadásának és megszegésének jól ismert toposza ugyanis nem szovjet minta alapján született. A szokás gyökereit keresve egyrészt az Apostolok oszlása néven ismert középkori liturgikus ünnephez (július 15.), másrészt Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899. évi rendeletéhez kell visszanyúlni. Darányi volt az, aki a XIX. század végi forrongó agrármozgalmak lecsendesítése, illetve a földesúr és az aratók közötti 'patriarchális jó viszony' helyreállítása érdekében az aratóünnepek 'felújítását' szorgalmazta. Kezdetben kevés sikerrel...

Szent István és az új kenyér ünnepe

Szent István és az új kenyér ünnepe

Mind Szent István, mind az Új Kenyér ünnepe újkori hagyomány Magyarországon, s a két ünnepnapot hol egyben, hol pedig szétválasztva, egyszer vallási, máskor állami ünneppé tették, mert nem lehetett augusztus 20-i ünnepet kiiktatni. Adni kellett neki valami új jelentést, de úgy, hogy az újban legyen valami a régiből is. Mára egyházi és egyben állami, a köztársaság ünnepe augusztus 20. - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajztudós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének főmunkatársa...

Szent István vagy új kenyér ünnepe?

Szent István vagy új kenyér ünnepe?

Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintő nemzeti ünnepünket a 20. században minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította. Kevés ünnep van, amelynek annyi elnevezése alakult ki, mint augusztus 20-nak. A kifejezések szaporodása az elmúlt ötven év termése, a második világháború előtt szinte egységesen a Szent István-nap szóhasználat dominált. Miután az ünnep a körmenetből nőtte ki magát, az elnevezés adta magát. A Horthy-rendszerben annyi változás történt, hogy kibővítették az ünnepnapok számát és Szent István-hétnek nevezték a programdús megemlékezést. 1945 után már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Kezdetben csak a szent jelző fogyott el István király neve előtt, majd 1948-ban felütötte a fejét az új kenyér kifejezés, ezt pedig az alkotmány ünnepe követte. A jelenség magyarázata, hogy a kommunisták meg akarták fosztani az ünnepet katolikus múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek. Először az új kenyér ünnepe bukkant fel. Az elfelejtett aratóünnepségek propagálása nem a kommunisták ötlete, már a 20. század legelején mozgalom indult a népszokás érdekében...

Tuti menü