Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szentté avatás képes leírás - Augusztus 20..tlap.hu
részletek »

Szentté avatás - Augusztus 20..tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Szentté avatás
Keresés
Találatok száma - 4 db
A szentté avatásról

A szentté avatásról

A trónviszályoktól, több évtizednyi pártütéstől, kül- és belharcoktól meggyötört nemzet Szent László király uralma alatt (1077-1095) rátalált arra a békére, aminek egykor, az ország alapító életének utolsó évtizedében örvendhetett. A Taksony és Géza nagyfejedelmek központosító törekvései által előkészített és Szent István által megvetett alapokon nyugvó szilárd királyi hatalom Szent László erős kezében összpontosulva lehetővé tette a békés, belső fejlődést, a múlt viszonylag rövid de eredményes keresztény szakaszának számbavételét és az európai politika színterén történő feladatvállalást. A múlt számbavétele elsősorban annak értékhordozó volta miatt történt. Szent István temetésének leírása után Hartvik püspök a következőket jegyezte föl: '... érdemeiért az Úr több éven át sok kórságban senyvedőnek, lázbetegnek, sanyargatását és nyomorúságát kiáltozónak, törvény alatt görnyedőnek számtalan jótéteményét tanúsította.' Mialatt az országot nyomorúság ok sora sújtotta, a köznép emlékezetében megőrizte első királya alakját és tetteit. A királyi hatalommal visszaélő uralkodóktól szenvedők előtt még világosabbá vált, hogy Szent István állapotbeli kötelességeit teljesítve, az ország függetlenségét biztosítva, törvényeivel rendet és békét teremtve, az egyházi szervezet kiépítésével az Evangélium eredményes hirdetését lehetővé téve Isten akaratát teljesítette...

I. István szentté avatása Székesfehérváron

I. István szentté avatása Székesfehérváron

Elsőként I. László rendelte el, hogy 'Szent István napja mint szent ünnep megtartasson'. Augusztus 20-át egyébként az 1083-as szentté avatáskor a pápa, VII. Gergely, jelölte ki. A király fehérvári sírjánál lezajlott szertartást követően, külön kultusz tárgyává vált jobb keze, amelyet teljes épségben sikerült megtalálni. Az eredetileg tisztán vallási ünnepnek világi tartalmat is adott, illetve jelentőségét emelte, hogy a középkori királyok ebben az időszakban tartották Székesfehérvárott a törvénynapokat, amikor is személyesen meg lehetett előttük jelenni. A kialakuló Szent István-kultusz a magyar államiság különböző területein élt tovább: István személyéhez kapcsolódtak többségükben a koronázás törvényességét biztosító szabályrendszer elemei; különös jelentőséget tulajdonítottak a Szent István ünnepén (augusztus 20.) tartandó kormányzati és törvénykezési gyűléseknek; István feltételezett intézkedéseit minden jog forrásaként tisztelték, és ki-ki a maga 'szabadságai'-t igyekezett Szent István rendelkezéseire visszavezetni. István középkori kultuszának ezen elemei előlegezték meg azt az újkori felfogást, mely az államalapító személyét egyszersmind a magyar államiság jelképévé is avatta...

Szent István szentté avatása...de mikor is??

Szent István szentté avatása...de mikor is??

Az iskolában ezt úgy tanultuk, hogy Szt. László az, aki megkezdi a szentté avatások sorát. Többek között István király is neki köszönheti szentségességét. Aug 19-én, Mária mennybe menetelének napján az volt a szokás, hogy nyilvános napot tartott a király, bárki elé járulhatott ügyes bajos dolgával, a király pedig maga döntött a kérdésben. Ezt a szertartást a Fehérvári nagytemplomban rendezték meg...összekapcsolván a törvénykezést a csoda téteményekkel1083-ban is így volt ez. Ekkor nyitották fel István koporsóját is és gyakorlati értelemben másnaptól, tehát aug. 20-tól kezdve tisztelik szentként Istvánt, holott, ténylegesen, kvázi papíron, csak Könyves Kálmán idejében avatják a királyt...

Szentté avatások, 1083. István, Imre, Gellért felemeltetése

Szentté avatások, 1083. István, Imre, Gellért felemeltetése

'(Salamon király) börtönbe záratik, és István király úr és fia, Imre, és Gellért püspök felemeltetnek, és Salamon király elmenekül.' Ezzel a szukszavú bejegyzéssel jellemzi az 1083-as esztendőt a magyar történelem egyik korai becses forrása, a 12. század végi Pozsonyi Évkönyvek. Szentek 'sorozatban' Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy valamennyi szentté avatás az 1083-as esztendőben történt, akkor - a szentek ünnepnapjai alapján - a következő 'menetrend' bontakozott ki: július 16-17-én felemelik és a nyitrai Szent Emmerám-templomban új sírba helyezik a két István-kori szent életu remete, Zoerard-András és Benedek földi maradványait, akiknek szentéletírását Mór pécsi püspök már mintegy másfél évtizede elkészítette. Július 25-én, László király és Lőrinc csanádi püspök jelenlétében sor került a magyar egyház első vértanújának, Gellért püspöknek a szentté avatására. A legnagyobb eseményt természetesen István király akkor már negyvenöt éve elföldelt testének felemelése jelentette. [...] Végül november 4-én, ugyancsak Székesfehérvárott, egy újabb zsinat szentté avatja István fiát, Imrét...

Tuti menü