Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Augusztus 20. linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Szent - Videó: [5. oldal]
részletek »

Augusztus 20. képes leírás: Szent - Videó: [5. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 81 db
Szent István napja

Szent István napja

Nemzeti ünnepünk, melyhez jelentős népünnepély is fűződik. Augusztus 20-án az alkotmányt és az új kenyeret köszöntjük, valamint megemlékezünk államalapító királyunkról is. István király a magyar történelem egyik legfontosabb személyisége, neki köszönhető, hogy a magyarság megvetette a lábát Európában, s onnan már 1100 éve a tatár, török, német támadások ellenére sem lehetett kimozdítani. István 1000-ben kapott koronát a pápától, s ezzel elkötelezte magát a kereszténységnek. Püspökségeket állított fel az ország különböző részein, s elrendelte, hogy a magyar nép vegye fel a keresztény vallást. Törvényeket alkotott az új rend és a magántulajdon megszilárdítására. A templomba járást azzal segítette, hogy vasárnapra tette a vásárt (vásárnap), helyét a templom mellett jelölte ki, s harangszóra beterelték a népet a templomba. Augusztus 20-án minden évben rendeznek országszerte kirakodóvásárt. A fővárosban délelőtt vízi- és légiparádét tartanak a Duna felett, este pedig tűzijáték zárja a rendezvénysorozatot.

Szent István szentté avatása...de mikor is??

Szent István szentté avatása...de mikor is??

Az iskolában ezt úgy tanultuk, hogy Szt. László az, aki megkezdi a szentté avatások sorát. Többek között István király is neki köszönheti szentségességét. Aug 19-én, Mária mennybe menetelének napján az volt a szokás, hogy nyilvános napot tartott a király, bárki elé járulhatott ügyes bajos dolgával, a király pedig maga döntött a kérdésben. Ezt a szertartást a Fehérvári nagytemplomban rendezték meg...összekapcsolván a törvénykezést a csoda téteményekkel1083-ban is így volt ez. Ekkor nyitották fel István koporsóját is és gyakorlati értelemben másnaptól, tehát aug. 20-tól kezdve tisztelik szentként Istvánt, holott, ténylegesen, kvázi papíron, csak Könyves Kálmán idejében avatják a királyt...

Szent István történelmi tette

Szent István történelmi tette

Az a folyamat, amit ma némiképp fennkölt szóval államalapításnak nevezünk, fájdalmas, de elkerülhetetlen intézkedések hosszú sorát jelentette belülről, és egy sereg diplomáciai manőverezést kívülről, amelyek együttesen voltak hivatottak biztosítani a megszülető királyság békéjét és a keresztény hit jövőjét. A magyar állam megteremtését persze nem elszigetelt folyamatként kell tekinteni. Igaz, hogy Magyarországon a nép megtérítése és a királyság megalapítása Szent István műve volt, amit apja, Géza fejedelem készített elő, azonban a X. század egész Észak- és Közép Európájára jellemző volt az a fordulat, amivel egyszerre ébredtek rá arra, hogy keresztény fejedelemségek és királyságok alakításával erősítsék népük megmaradását. Ha górcső alá vesszük a kor történelmét, jobban megérthetjük, miért éppen a nyugati kereszténységet választották a térség vezető fejedelmei, köztük Szent István királyunk is. Érdekes módon a megkeresztelkedési hullám ahhoz képest, hogy mennyire különböző népeket érintett, hasonló folyamatokat idézett elő. A pogány törzsfők egyike magához ragadta a hatalmat, majd legerősebb vetélytársát leküzdve megszilárdította uralmát. Ezután külföldi hittérítőket hívott országába, akik hozzáláttak a nép megkereszteléséhez és az új egyház kereteinek felépítéséhez. Mindehhez az uralkodó fegyveres kísérete nyújtott biztosítékot...

Szent István ünnepe

Szent István ünnepe

A rendi Magyarország egyetlen nemzeti ünnepe megünneplésének középkori gyökerei vannak. Már I. László elrendelte 1090-ben, hogy Szent István napja mint szent ünnep megtartasson, és rögzítette az augusztus 20-i dátumot is. (Ezt a napot egyébként az 1083-as szentté avatásakor VII. Gergely pápa jelölte ki.) Az eredetileg tisztán vallási ünnepnek világi tartalmat is adott, illetve jelentőségét emelte, hogy a középkori királyok ebben az időszakban tartották Székesfehérvárott a törvénynapokat, amikor is személyesen meg lehetett előttük jelenni. A török hódoltság idején és utána a nagyszombati Szent István-szeminárium (papnevelde) lett a névadó kultuszának első számú ápolója, de a katolikus templomokban általában megemlékeztek a jeles napról. A helyi keretekben tartott vallási ünnepnek Mária Terézia adott új dimenziót 1771-ben: ekkor szerezte vissza a Szent Jobbot Raguzából, s Budán helyezte el, nagyszabású ünnepség keretében. Az ereklyét az ekkortájt befejezett királyi palota északi szárnyában kialakított Szent Zsigmond-kápolnában (bejárata a mai Oroszlános kapu mellett nyílt a nagy udvarról), pontosabban annak Szent István-kápolnájában őrizték (a mai C épület zárt belső udvarán állt a XIX. század végi átépítésig). Szent István napja éppen 1771-ben szűnt meg általános egyházi ünnep lenni, XIV. Benedek pápa ugyanis csökkentette az ünnepek számát...

Szent István vagy új kenyér ünnepe?

Szent István vagy új kenyér ünnepe?

Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintő nemzeti ünnepünket a 20. században minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította. Kevés ünnep van, amelynek annyi elnevezése alakult ki, mint augusztus 20-nak. A kifejezések szaporodása az elmúlt ötven év termése, a második világháború előtt szinte egységesen a Szent István-nap szóhasználat dominált. Miután az ünnep a körmenetből nőtte ki magát, az elnevezés adta magát. A Horthy-rendszerben annyi változás történt, hogy kibővítették az ünnepnapok számát és Szent István-hétnek nevezték a programdús megemlékezést. 1945 után már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Kezdetben csak a szent jelző fogyott el István király neve előtt, majd 1948-ban felütötte a fejét az új kenyér kifejezés, ezt pedig az alkotmány ünnepe követte. A jelenség magyarázata, hogy a kommunisták meg akarták fosztani az ünnepet katolikus múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek. Először az új kenyér ünnepe bukkant fel. Az elfelejtett aratóünnepségek propagálása nem a kommunisták ötlete, már a 20. század legelején mozgalom indult a népszokás érdekében...

Hirdetés
Szent István-napi ünnepség

Szent István-napi ünnepség

Minden év augusztus 20-án, Szent István napján, a magyarság Szent István királyra és a keresztény magyar állam megalapítására emlékezik. István király 970 körül született. 997-ben fejedelemmé választották, 1000 karácsonya körül pedig királlyá koronázták Esztergomban a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségébõl létrehozta a keresztény magyar államot. Õ szervezte meg a magyar keresztény egyházat is. István király 1038-ban halt meg. 1083. augusztus 20-án avatták szentté, ezért lett augusztus 20. Szent István napja. 1083-tól kezdve magyarok tömegei zarándokoltak el minden évben ezen a napon az államalapító király székesfehérvári sírjához. Szent István napja nemzeti ünnep lett, s az maradt egészen 1945-ig, míg a kommunisták be nem szüntették vallási és nemzeti tartalma miatt. Az új rendszer 1949. augusztus 20-ára idõzítette az új szocialista alkotmány létrehozását. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az Alkotmány napjának, az új kenyér ünnepének nevezték...

Szent Jobb

Szent Jobb

A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, feltételezetten I. István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzík. A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település (ma Romániában) a nevét kapta. Hartvik legendája a lopásról nem tesz említést. Szerinte a Szent Jobbot a szentté avatási eljárás során Szent László király emeltette ki a sírból, ahol 45 éve nyugodott. Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték...

Szent Korona

Szent Korona

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szent Korona-tan szerint a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a II. világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona. Hasonló, de máig élő jogi vonatkozásokat is tartalmazó koncepció épült ki a brit korona körül. Az Árpád-ház kihalása után II. Vencel 1304-ben a koronázási ékszereket Prágába vitte. 1305. június 21-én történt halála után az 1305. augusztus 18-án megkötött német-cseh béke egyik feltétele volt, hogy az utód III. Vencel lemond a magyar trónról és a koronázási jelvényeket visszaszolgáltatja . I. Albert német király nem saját magának követelte a Szent Koronát, hanem azt anyai unokaöccsének, Károly Róbertnek kívánta juttatni. Vencel ennek a feltételnek eleget is tett, 1305. október 9-ikén Brünnben ünnepélyesen lemondott a magyar trónhoz való jogáról, de azt a koronával együtt szövetségesének, Bajor Ottónak adta át...

Szentté avatások, 1083. István, Imre, Gellért felemeltetése

Szentté avatások, 1083. István, Imre, Gellért felemeltetése

'(Salamon király) börtönbe záratik, és István király úr és fia, Imre, és Gellért püspök felemeltetnek, és Salamon király elmenekül.' Ezzel a szukszavú bejegyzéssel jellemzi az 1083-as esztendőt a magyar történelem egyik korai becses forrása, a 12. század végi Pozsonyi Évkönyvek. Szentek 'sorozatban' Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy valamennyi szentté avatás az 1083-as esztendőben történt, akkor - a szentek ünnepnapjai alapján - a következő 'menetrend' bontakozott ki: július 16-17-én felemelik és a nyitrai Szent Emmerám-templomban új sírba helyezik a két István-kori szent életu remete, Zoerard-András és Benedek földi maradványait, akiknek szentéletírását Mór pécsi püspök már mintegy másfél évtizede elkészítette. Július 25-én, László király és Lőrinc csanádi püspök jelenlétében sor került a magyar egyház első vértanújának, Gellért püspöknek a szentté avatására. A legnagyobb eseményt természetesen István király akkor már negyvenöt éve elföldelt testének felemelése jelentette. [...] Végül november 4-én, ugyancsak Székesfehérvárott, egy újabb zsinat szentté avatja István fiát, Imrét...

Hirdetés
Tűzijáték 2009 (Mtv videótár)

Tűzijáték 2009 (Mtv videótár)

Az Mtv videótárában megtekinthető a 2009-es tüzijáték teljes videóanyaga. A Tüzijátékot minden év augusztus 20.-án 21 órakor tartják Budapest belvárosában. A videó megtekintéséhez telepítenünk kell a gépünkre a Flash Player nevű böngészőkiegészítőt.

Tűzijáték története - augusztus 20. az államalapítás ünnepe

Tűzijáték története - augusztus 20. az államalapítás ünnepe

A pirotechnika, mely a görög pürosz (tűz) és a techne (mesterség, szakértelem) szavakból származik, legközismertebb, leglátványosabb végeredményű ágazata. A teljes tevékenység: kutatás, fejlesztés, gyártás, kereskedelem és szolgáltatás. Az egyik legrégebbi iparág, melynek fejlődése szorosan összekapcsolódik a feketelőpor feltalálásával (i. sz. 800 körül), alkalmazásával és gyártásával. A tevékenység hatósági engedélyhez kötött. Története: Kínában az i. sz. 900 körül feketelőporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzés ek szerint az első - maiakhoz hasonló - tűzijátékot Kínában tartották a XII. században, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. Kína mellett később Japánban is létesült gyár. Az első európai gyárak Münchenben (Németország), Velencében (Olaszország) majd Angliában jelentek meg. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek, de Franciaország is kiemelkedő. Hazánkban az első üzemet a XX. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak és később Balatonfűzfő-re költöztettek...

Ünnepünk története

Ünnepünk története

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté...

Videó: Az államalapítás (Géza fejedelem és Szent István)

Videó: Az államalapítás (Géza fejedelem és Szent István)

A videó foglalkozik az államalapítás előzményeivel, kitérve Géza fejedelem uralmára, továbbá árnyalja Szent István politikáját. Megismerhetjük első királyunk belpolitikját, egyházi reformjait és bemutatjuk külkapcsolatait is. A videó nézője megtudja, hogyan építette ki István a hatalmát, hogyan irányította az országát. Végül az örökösödési problémákkal zárjuk mondandónkat. A videó hossza: 46 perc.

Tuti menü