Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Augusztus 20. linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Kovács - Szent [4. oldal]
részletek »

Augusztus 20. képes leírás: Kovács - Szent [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 81 db
Kovács Ákos: Az Új Kenyér ünnepe

Kovács Ákos: Az Új Kenyér ünnepe

Magyarországon - főleg a rendszerváltás óta - szinte általánosan elfogadott vélemény, s ebben a szellemben írnak róla az újabban megjelent lexikonok, kézikönyvek és a kutatók is, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet minta alapján, mesterségesen 'kreálták'. A történeti adatok viszont azt bizonyítják, hogy ez a vélekedés nem állja meg a helyét. A Szent István-napi új kenyér átadásának és megszegésének jól ismert toposza ugyanis nem szovjet minta alapján született. A szokás gyökereit keresve egyrészt az Apostolok oszlása néven ismert középkori liturgikus ünnephez (július 15.), másrészt Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899. évi rendeletéhez kell visszanyúlni. Darányi volt az, aki a XIX. század végi forrongó agrármozgalmak lecsendesítése, illetve a földesúr és az aratók közötti 'patriarchális jó viszony' helyreállítása érdekében az aratóünnepek 'felújítását' szorgalmazta. Kezdetben kevés sikerrel...

Magyar honfoglalás

Magyar honfoglalás

Honfoglaláson a magyar népnek Etelközből a Kárpát-medencébe való beköltözését értjük. E kései 'népvándorlás' történelmi jelentősége abban áll, hogy a megváltozott körülmények révén a magyar nép gazdasági és társadalmi fejlődését meggyorsította, és a feudális jellegű államszervezés előfeltételeit megteremtette. A magyar honfoglalás képe a legtöbbek előtt úgy él, ahogy azt 1200 körül Anonymus elképzelte és leírta. Árpád fejedelem vezérei élén, Szkitiából, a vereckei úton bevonul és apró részfejedelmekkel vívott diadalmas csaták után elfoglalja ősének, Attilának örökét. Ez az elbeszélés 300 évvel az események után, 1200 körül készült, Anonymusnak pedig nem állott rendelkezésére szemtanú leírása a honfoglalás menetéről, csupán egy 900 körüli nyugati évkönyvíró, Regino szűkszavú feljegyzéseit ismerte. Oesta Ilungaroruma a műfaj sajátosságaiból következően nem is akart oknyomozó történet lenni, hanem regényes elbeszélés az ősök dicső tetteiről. Anonymus a királyi udvarban forgolódó főuraktól megtudta ugyan, hogy kit tartottak honfoglaló ősüknek, s melyik volt i birtokuk, egy-egy igric pedig még az ő korában is regélt a kalandozó vezérek dicsőségéről, de ezen túlmenően a magyar honfoglalás történetét az 1200 körűl 11 földrajzi, néprajzi és politikai viszonyok visszavetítésével és helynévmagyarázatokból kigondolt epizódokhoz igazodva írta le...

Magyarország születésnapja

Magyarország születésnapja

Kossuth tér 8.30: A Magyar Köztársaság lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonása, 11.00 - 21.00: Szent István király udvara - történelmi játszóház, kézműves foglalkozások és bemutatók a téren felállított jurtákban, vitézi próbatételek, korabeli lakoma, 11.00 - 21.00: Kenyérfesztivál a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének közreműködésével, hagyományos kenyérsütés, látványpékség, népi játékok és kenyérsütés-oktatás, 13.30: Az Ország Tortája 2009 bemutatása a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének részvételével, 19.00: A Magyar Szent Korona hiteles másolatának bevonulása, 19.20: Veres Zoltán műrepülő bemutatója Hősök tere, 8.45: Katonazenekarok felvonulása az Oktogontól, 10.00: Ünnepélyes tisztavatás, a Magyar Hősök Emlékkövének koszorúzása, haditechnikai bemutató, a Magyar Honvédség légi bemutatója a tér fölött 11.00: Térzene, 12.00: Zenés őrségváltás Duna-part, 21.00: Ünnepi tűzijáték, A Magyar Televízió élőben közvetíti. Közreműködik: Miklósa Erika és Fekete Attila.

Megmutatjuk, mennyibe kerül augusztus 20-án a tűzijáték

Megmutatjuk, mennyibe kerül augusztus 20-án a tűzijáték

Az ünnep attól ünnep, hogy más, mint a hétköznapok. Így gondolják szűkebb hazánk településeinek vezetői is. Akiket megkérdeztünk, azoktól megtudtuk, hogy minimum 35 ezer forintot költenek államalapító királyunk, Szent István névünnepén a szórakoztatásra. Az összeg nagy részét a másodpercek alatt elmúló látványosságok teszik ki. Tatán például bruttó 250 ezer forintot fordítanak a tűzijátékra, míg ennél az összegnél valamivel kevesebbet az ünnepi műsorra. Esztergom. A város feletti égboltra hat éve ugyanaz a cég, a Pyrol Kft. lövi fel az ünnepi tűzijáték durranó, fénylő kellékeit. Az ár nem változott az idén sem, maradt 2 millió forint. Takács István önkormányzati sajtófelelőstől megtudtuk: minden esztendőben új zenére tervezik látvány. Az égi varázslat földi bázisa a Kuckländer-hegy lesz. Komárom. Zatykó János polgármestertől megtudtuk: a gazdasági válság nem befolyásolja az ünnepséget, módon emlékeznek Szent István királyra. - Elképzelhetetlen, hogy a válság hatása érzékelhető legyen az augusztus 20-i ünnepségeken. Több és színesebb programmal várjuk az embereket. A rendezvényre elkülönített költségkeret sem csökkent - mondta a városvezető...

Milyen koronája volt I. István királynak?

Milyen koronája volt I. István királynak?

A jelen tanulmány numizmatikai eszközökkel kíván választ adni arra a mind történelmi, mind művészettörténeti szempontból érdekes kérdésre, hogy milyen koronája volt a 11. században a magyar királyoknak, köztük I. Istvánnak. Meglepő módon a korai magyar pénzérméken található koronaábrázolások átfogó vizsgálatára ezt megelőzően még nem került sor. Bevezetésképpen a jól ismert magyar királyi korona kutatástörténetéről szólok, amely alkalmat ad egyúttal a bizánci koronák néhány jellegzetességének az ismertetésére is. Közben végigtekintve az elmúlt közel ezer esztendőn, I. István király koronás ábrázolásai közül mutatok be néhányat. Ezután a 11-12. századi magyar pénzérmék királyábrázolásait vizsgálom meg, és ebből következtetek arra, hogy milyen koronát viseltek a magyar uralkodók ebben az időben. Végül egy numizmatikai szempontból érdekes kérdéssel foglalkozom: rámutatok arra, hogy az úgynevezett szent koronát ábrázoló, legkorábbinak gondolt, 16. századinak tartott pénzérme valójában nem korabeli veret. A magyar királyi koronáról, amelyet a Nemzeti Múzeum őriz csaknem 20 éve, a közhiedelem évszázadokon keresztül azt tartotta, hogy Szent István koronája volt. Ez a hiedelem még ma is él a laikusok körében, noha több mint kétszáz éve a kutatók megállapították, hogy a korona alsó részén VII. Michael Doukas bizánci császár zománcképe található, aki 1071 és 1078 között uralkodott...

Hirdetés
Mit ünneplünk augusztus 20.-án?

Mit ünneplünk augusztus 20.-án?

Koppány felnégyelése Magyarország szétdarabolásához vezetett: A magyarság régóta romló politikai, gazdasági, társadalmi, és szellemi állapotát a nemzeti egység és függetlenség elvesztése jellemzi. E jelenségek gyökerei abban rejlenek, hogy a magyarságot ezer éve idegen eszmék, hatalmak és érdekcsoportok félrevezetik. Ez a félrevezetés a magyarság nemzeti öntudatát elsorvasztotta és ebből következett a magyar nemzet mai kedvezőtlen helyzete. A több mint 900 éves feudalista rendszer és a több mint 40 éves kommunista rendszer a magyarság súlyos legyengülését és lemaradottságát okozta, és e rendszerek maradványai még ma sem tűntek el. Ahhoz, hogy a magyar nemzet túlélje a mostani válságos helyzetét és sikeresen megküzdjön a jövő kihívásaival, meg kell ismernünk a nemzeti gondjaink alapvető okait, mert csak így tudjuk ezeket megoldani. Ahhoz, hogy megismerjük a magyar nemzet válságos helyzetének gyökereit, szükséges átvizsgálni az ezredik év körüli eseményeket. Ezekből kiderült, hogy Koppány ellenállásának leverése és István idegen haderők beavatkozásával történő törvénytelen hatalomra juttatása rendkívül károsnak bizonyult nemzetünk számára, mert ezzel megsemmisítették a magyar nemzet egységét, függetlenségét és hatalmát biztosító Vérszerződést...

Országalma

Országalma

Már az ókori görög világ tudós elméi is állították, hogy a legtökéletesebb geometriai forma a gömb. Gyakorlati tapasztalataik logikai általánosításával azt is kigondolták, hogy a világmindenséget, a kozmoszt, a hagymához hasonlóan egymásra rétegződő, az égitesteket tartó és időszakonként megismétlődő mozgást végző, gömbhéjszerű égi szférák alkotják, középpontjukban a szintén gömb alakú Földdel. Ez az elmélet hamarosan feledésbe merült, csupán a világuralomra törő római császárok hatalmi jelvényei közé került be a gömb (latinul: globus), hogy szimbolizálja méltóságuk tökéletes teljességét és a földkerekség feletti hatalmukat. A keresztény hagyomány szerint Nagy Konsztantinosz császár (306-337), Isten segítségével diadalt aratva ellenfelein, elismerte Krisztus uralmát önmaga és birodalma fölött. Ezt azzal is kifejezésre juttatta, hogy az említett szimbólumra keresztet tétetett. A középkorban a régi Róma dicsőségére áhítozó német-római császárok ismét felvették jelvényeik közé a kereszttel ékesített gömböt. De eredeti jelentését már egyáltalán nem ismerték, így elfogadták a keresztény teológusok tudálékos magyarázatait, akik szerint ez a királyi ékszer jelképezi először: a kezdet és vég nélküli, örök isteni irgalmasságot, amelyben felkenésekor az uralkodó is részesült...

Szent István (997 - 1038)

Szent István (997 - 1038)

A 900-as évek elején a magyarok bejárták egész Európát, az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tengerig. A nyugati kalandozások 955-ben, az augsburgi csata után fejeződtek be, délkelet felé azonban egészen 970-ig folytatódtak a zsákmányszerző körutak. A magyarok úgy ítélték meg, hogy két lehetőségük van: vagy pogányként felőrlődnek a nyugati és a keleti kereszténység között, vagy csatlakoznak valamelyikhez. Géza 978-ban végül döntött, s követeket küldött Quedlingburgba Nagy Ottó Német-Római császárhoz, hogy hittérítőket kérjen. Ezen kívül fiának egy német, keresztény családból származó lányt, Gizellát szemelte ki. Géza és Vajk is megkeresztelkedett, felvéve az István nevet. 997-ben Géza meghalt, akit a pogány és a keresztény szokásoknak egyaránt megfelelő módon temettek el. Halála után a 970-ben született fiát a primogenitúra (gyakori öröklési rend, melyben a szülők tulajdonát, birtokait vagy rangját az elsőszülött fiúgyermek örökli) alapján választották királlyá...

Szent István - Államalapítás és egyházszervezés

Szent István - Államalapítás és egyházszervezés

I. (Szent) István király a magyar történelem egyik legfontosabb személyisége: az első keresztény magyar király, a magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője. Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolt nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. István 996-ban feleségül vette Henrik bajor herceg vallásos leányát, Gizellát. Gizellával sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. 997-ben, Géza fejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején pogány rokona, Koppány vezér fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István, aki a krónika szerint akkor vett fel először kardot, összegyűjtötte seregét, Isten segítségét kérte, majd győzelmet aratott az ellenség felett a Veszprém melletti csatában. A harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar nép megmarad-e pogány hitében, vagy a kereszténység útjára tér. Isten segítségével István győzött, és az utóbbi következett be...

Hirdetés
Szent István életrajza

Szent István életrajza

997: Meghal a honfoglaló Árpád fejedelem dédunokája, a Kárpát-medence nyugati felén uralkodó Géza. Kijelölt örököse István névre megkeresztelt fia, Vajk. Somogy ura, Koppány - aki vélhetően az idő szerint Árpád legidősebb férfi leszármazottja - igényt tartván Géza örökségére, fegyverrel támad Vajk ellen. A Veszprém mellett megvívott csatában Vajk bevándorolt német lovagok által vezetett serege győz, Koppány elesik. 997-1000: A veszprémi püspökség megszervezése. 1000. december 25. Vajkot egyházi szertartás keretei között királlyá koronázzák. (Más lehetséges értelmezés szerint a koronázásra 1001. január 1-jén került sor.) 1000 körül: I. (Szent) István bajor mintákat követő, jó minőségű ezüstpénzt veret. 1000 után: I. (Szent) István törvényt ad ki. 1001: Az esztergomi érsekség alapítása. 1002: I. (Szent) István oklevélben foglalja össze a szentmártoni apátság (ma: Pannonhalma) kiváltságait. 1002 után: A Marosvárott (ma: Csanád) székelő törzsfő, Ajtony görög rítus szerint megkeresztelkedik, s monostort alapít székhelyén. 1003: I. (Szent) István hadjáratot vezet Erdélybe, s felszámolja az ott országló Gyula (más néven: Prokuj) törzsfő önállóságát...

Szent István és az új kenyér ünnepe

Szent István és az új kenyér ünnepe

Mind Szent István, mind az Új Kenyér ünnepe újkori hagyomány Magyarországon, s a két ünnepnapot hol egyben, hol pedig szétválasztva, egyszer vallási, máskor állami ünneppé tették, mert nem lehetett augusztus 20-i ünnepet kiiktatni. Adni kellett neki valami új jelentést, de úgy, hogy az újban legyen valami a régiből is. Mára egyházi és egyben állami, a köztársaság ünnepe augusztus 20. - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajztudós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének főmunkatársa...

Szent István I. törvénykönyve

Szent István I. törvénykönyve

Az egyházi javak állapotáról: Bárkit is, aki a kevélység gőgjétől pöffeszkedve, az Isten házát megvetendőnek véli és az Istennek szentelt és az Isten tiszteletére a királyi mentesség védelme alá helyezett birtokokat gyalázattal illeti, vagy megkárosítani merészkedik, mint Isten házának megtámadóját és megsértőjét közösítsék ki. - Illik, hogy magának a király úrnak a haragját is érezze, akinek jóakaratát megvetette és intézkedését megsértette. Azért nem kevésbé parancsolja meg a király, hogy az általa engedélyezett mentességet mindenki, aki uralma alá tartozik, sértetlenül tartsa meg, és ne adja beleegyezését azoknak, akik meggondolatlanul azt állítják, hogy nincs szükség egyházi vagyonra, vagyis olyanra, amit az uralkodók urának adtak át. Éppúgy a király oltalma alatt állnak azok, mint az ő saját örökségei, és még nagyobb gondot fordítson rájuk, mert amennyivel nagyobb az Isten az embernél, annyival előbbre való a vallás ügye a halandók birtokainál. Azért csalatkozik az, aki inkább a saját dolgaival dicsekszik, mint sem az isteniekkel. Eme egyházi javaknak isteni rendeltetésből odaállított védelmezője és őre, azokat szorgalmas gondoskodással nemcsak megőrizni tartozik, hanem szaporítani is, és szükséges, hogy inkább azokat védelmezze és gyarapítsa, melyeket előbbrevalóknak mondottunk, mint a sajátját...

Szent István II. törvénykönyve

Szent István II. törvénykönyve

A király adományáról az egyháznak: Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. A királyi adományok öröklőiről: Hozzájárultunk tehát az egész szenátus ( azon ) kéréséhez, hogy mindenki szabadon rendelkezzék mind a saját ( öröklött ) vagyona, mind a királytól nyert adományok felett, míg él - kivéve, ami püspökséghez és ispánsághoz tartozik -, és halála után fiai hasonló tulajdonjoggal örököljenek. És senkinek se kelljen valamely vétek miatt birtokainak pusztulását szenvednie, kivéve ha a király halálára vagy az ország elárulására összeesküvést szőtt, vagy idegen országba menekült, ekkor ugyanis javai a király birtokába jussanak. De ha valakiről törvényesen megállapítást nyert, hogy a király halálára vagy a királyság elárulására törekedett, az ilyen halálos ítélet alá essék, javai azonban változatlanul szálljanak át ártatlan gyermekeire, akik bántódás nélkül maradjanak. A rabszolgákról és a rabszolgák gyilkosairól: Ha valakinek a rabszolgája másnak a rabszolgáját megöli, a gyilkosnak az ura a szolga értékének felét fizesse kártérítésül a megölt szolga urának, ha tudja: ha pedig nem, akkor negyven nap elteltével adják el a szolgát, és árán osztozzanak meg...

Szent István Király

Szent István Király

A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény feleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte meg őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. A királyi udvarban, Gézánál éppúgy, mint uralomra vágyó feleségénél, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem Krisztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásolta...

Szent István király intelmei Imre herceghez

Szent István király intelmei Imre herceghez

Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat s más méltóságokat, részben isteni parancsok és rendeletek, részben világiak, valamint a nemesek meg az élemedett korúak tanácsai és javaslatai kormányozzák, védik, osztják fel és egyesítik, s mivel bizonyosan tudom, hogy minden renden valók a föld bármely részén, bármilyen méltóságot viseljenek, nemcsak kíséretüknek, híveiknek, szolgáiknak parancsolnak, tanácsolnak, javasolnak, hanem fiaiknak is, úgy hát én sem restellem, szerelmetes fiam, hogy neked még életemben tanulságokat, parancsokat, tanácsokat, javaslatokat adjak, hogy velük mind a magad, mind alattvalóid életmódját ékesítsed, ha majd a legfőbb hatalom engedélyével utánam uralkodni fogsz. Illik pedig, hogy odaadó figyelemmel hallgatván eszedbe vésd apád parancsait, az isteni bölcsesség intelme szerint, mely Salamon szájából szól: Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását!...

Szent István király ünnepének napja Augusztus 20.

Szent István király ünnepének napja Augusztus 20.

A Szent István Bazilika előtt rendezték meg az ünnepi szentmisét és Szent Jobb-körmenetet Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)

Szent István királyról

Szent István királyról

Szent István (Esztergom, 970 k. - Székesfehérvár vagy Esztergom, 1038) Magyarország első koronázott királya, aki szilárd alapokra helyezte a magyar államot és meghonosította a római katolikus hitet, miközben rendíthetetlen meggyőződéssel vallotta, hogy a magyar haza csak mint keresztény állam létezhet Európában. Államalapítónk Géza fejedelem és Sarolt (az erdélyi Gyula leánya) fiaként a Vajk nevet kapta; négy leánytestvére született. Felesége, Gizella bajor hercegnő, aki két fiúgyermeknek adott életet (Ottó és Imre); leánygyermekeik neve nem maradt fenn (valószínűsítik, hogy a két fiú mellett három lányuk született)...

Tuti menü