Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Augusztus 20. linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Augusztus - Géza [2. oldal]
részletek »

Augusztus 20. képes leírás: Augusztus - Géza [2. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 81 db
Augusztus 20. - Szent István ünnepe

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok. Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is! István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban ­a történészek becslése szerint ­63 éves korában hunyt el...

Augusztus 20. a Wikipédiában

Augusztus 20. a Wikipédiában

Augusztus 20. az év 232. (szökőévekben 233.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 133 nap van hátra. Névnapok: István, Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi és Vajk. Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok: - Magyarország nemzeti és állami ünnepe - I. István király szentté avatásának évfordulója, Szent István király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe, valamint 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe. - Virágkarnevál Debrecenben.

Augusztus 20. állami ünnepünk története

Augusztus 20. állami ünnepünk története

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Augusztus 20. története évszámokban

Augusztus 20. története évszámokban

Évszámokkal nehéz lefesteni az ünnep történetét, a kronológiai összeállítás az átláthatóságot segíti. Közelebb juthat augusztus 20. megértéséhez a középkortól napjainkig. Középkor: 1038. aug. 15.: István király temetése 1222: Aranybulla rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását Újkor: 1541: török támadás után tisztázatlan körülmények között eltűnik a Szent Jobb Székesfehérvárról 1590: Raguzában (ma Dubrovnik, Horvátország) tűnik fel a Szent Jobb 1686: XI. Ince pápa rendelkezik Szent István és Buda visszafoglalásának ünnepéről 1771: XIV. Benedek pápa megszünteti Szent István augusztus 16-án tartott katolikus ünnepét 1771: Raguzából Mária Terézia közbenjárásával Budára kerül a Szent Jobb 1771: Mária Terézia elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, valamint rendelkezik arról, hogy az ereklyét évente hat alkalommal lehet közszemlére helyezni 1818: első Szent Jobb körmenet a budai várban 1849-1859: Bach-rendszer alatt tilos a körmenet megtartása 1860: tíz éves szünet után ismét megtartják a Szent Jobb körmenetet 1891: munkaszüneti napnak nyilvánítják Szent István ünnepét 1900: évek eleje Darányi Ignác földművelési miniszter mozgalmat indít az aratóünnepségek újraélesztése érdekében...

Augusztus 20., az Ország Újjászületésnapja

Augusztus 20., az Ország Újjászületésnapja

Sokunkban még a mai napig felmerül a kérdés, miért éppen augusztus 20., és minden tíz emberből, ha egy pontosan meg tudja mondani, mit ünneplünk ezen a dicső napon! A következő esztendő során, hogy mire számíthatunk arra a bolygók adnak választ nekünk országunk éves asztrológiai képletében. Horoszkóp 2010 augusztusig kis hazánknak. A múlt: Sokunkban még a mai napig felmerül a kérdés, miért éppen augusztus 20, és minden tíz emberből, ha egy pontosan meg tudja mondani, mit ünneplünk ezen a dicső napon! Kezdjük az elején! Szent István királyunk, aki felvetette velünk a kereszténységet, ezzel részben igába hajtva, részben pedig okosan megvédelmezve népét, a történelem tanúsága szerint, 1000-ben lett megkoronázva. Ez a dátum sokak szerint csalóka, nem is maga a király megkoronázása végett, hanem Jézuskrisztus születését, akinek megjelenéséhez a keresztény naptárt igazították, más időpontra datálják az asztrológusok, és egyes történészek. Mi kénytelenek vagyunk ezzel a szép kerek évszámmal dolgozni és megnyugodni abban a tudatban, hogy a népek, országok sorsát eldöntő ún. transzszaturnikus bolygók, vagyis a Szaturnuszon túli planéták igen lassú mozgásúak, és néhány év ide vagy oda csak részben változtatná meg az ország sorsát...

Augusztus 20., az ünnep kialakulása

Augusztus 20., az ünnep kialakulása

A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. Körmenet kialakulása: A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott szent király ünnepe, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban. A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta...

Augusztus 20., Szent István napja

Augusztus 20., Szent István napja

Minden év augusztus 20-án, Szent István napján, a magyarság Szent István királyra és a keresztény magyar állam megalapítására emlékezik. 1083 - ban szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította. Az idei esztendőben is az előző évek gyakorlata szerint rendezik meg augusztus 20-án Budapesten, a Szent István-bazilika előtt a szentmisét, és az azt követő Országos Szent Jobb-körmenetet. A 17 órakor kezdődő szentmise homíliáját Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondja. A körmenetben a Szent Jobb előtt az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, valamint az apostoli élet társaságai vonulhatnak...

Augusztus 20.: a legrégibb magyar ünnep

Augusztus 20.: a legrégibb magyar ünnep

Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Szent László király augusztus 20-ra tette át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot., mert 1083-ban ekkor emeltette oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű. I. Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot. A kiegyezést követően augusztus 20-a fokozatosan visszanyerte korábbi státusát, és 1945-ig a nemzeti ünnepek közé tartozott. A kommunista rendszer számára vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ezért az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány napjaiként tartották számon. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti és állami ünneppé nyilvánítja...

Augusztus 20: az ünnep története

Augusztus 20: az ünnep története

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Hirdetés
Az államalapító megmaradt jobb kézfeje - a Szent Jobb

Az államalapító megmaradt jobb kézfeje - a Szent Jobb

A Szent Jobb hazánk nemzeti és egyben egyházi ereklyéje, Szent István természetesen mumifikálódott jobb keze. Magyar ereklyék és jelképek sorozatunk ötödik részében a Szent Jobb történetét mutatjuk be. A történészek szerint Szent István művének beteljesítője Szent László király volt, aki nagy gondot fordított arra, hogy az államalapító királynak még teljesebb legyen az elismertsége, és ezáltal Magyarország tekintélye is növekedjen. Ezért azt kérte VII. Gergely pápától, hogy Istvánt, valamint Imre herceget és annak nevelőjét, Gellért püspököt is iktassa a katolikus egyház szentjei sorába. Erre 1083. augusztus 20-án került sor. Erre a napra összehívta az országgyűlést Székesfehérvárra, s a megjelent rendek előtt felnyitották Szent István szarkofágját. Ekkor észlelték, hogy a jobb kar épen maradt. Kiemelték, és elválasztották a testtől. A török elől jobbnak látták menekíteni az ereklyét, így előbb Székesfehérvárra, majd Dalmáciába, Raguza városába került (ma Dubrovnik), ahol a Szent Domonkos szerzetesrend papjai őrizték...

Az államalapító Szent István

Az államalapító Szent István

Az első magyar király, Szent István előtt célként az önálló és keresztény magyar állam megteremtése állott. Önállóság nélkül a szomszéd hatalmak, mindenekelőtt a Német Birodalom csakhamar beolvasztották volna a magyarságot, kereszténység nélkül pedig nem lehetett volna az önállóságot megteremteni. Uralmának megszilárdítása után István hozzákezdett a keresztény állam kiépítéséhez. Mindenekelőtt a keresztény vallás helyzetét igyekezett biztosítani. A magyar nép többsége még ősei hitét követte, fáknál-vizeknél áldozott istenei előtt: pogány volt. István ezért törvényeiben megparancsolta Krisztus hitének felvételét. Kötelezővé tette vasárnapokon a misére járást, s elrendelte, hogy minden tíz falu közösen építsen föl egy templomot. Gondoskodott az egyház vezetéséről is. Emlékezve a 12 apostolra, 12 püspökséget akart alapítani. Életében 10 püspökség jött létre. Az esztergomit és a kalocsait érseki rangra emelte...

Az augusztus 20-ai ünnep rövid története

Az augusztus 20-ai ünnep rövid története

Bár a Szent Istvánra való emlékezésnek ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep rövid múltra tekint vissza. Az államalapítás ünnepe valójában a körmenetből nőtte ki magát a múlt században, írja Vass János. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely aztán a török hódoltság alatt eltűnt. Ennek fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott 'szent király ünnepe', amelyet Székesfehérváron tartottak, eleinte ugyan még nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő, egyik legfontosabb fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárásra 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd onnan Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelkezése egyúttal nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. Ennek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban...

Az új kenyér ünnepe mint kitalált hagyomány

Az új kenyér ünnepe mint kitalált hagyomány

Általánosan elfogadott vélemény, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet minta alapján, mesterségesen kreálták. Kovács Ákos azonban sokkal messzebbre vezeti vissza az ünnepet. A történelmi emlékezet egyrészt úgy tartja számon, hogy az új kenyér ünnep politikai aktussá emelésére csak a második világháború után került sor, másrészt napvilágot láttak olyan interpretációk is, miszerint az új kenyér ünnepét 1945 után mesterségesen kreálták, illetve hogy a kommunisták a kenyértisztelet ősi rítusát kisajátították, megszállták, valamint hogy a magyar Új Kenyér Ünnep bevezetésénél az illetékes pártszervek a szovjet ünnepet vették mintául - olvasható Kovács Ákos Az Új Kenyér ünnepe című írásában...

Egy ünnep metamorfózisai

Egy ünnep metamorfózisai

Szent István király és hagyatéka ezerkilenc esztendeje a magyar történelmi valóság megkerülhetetlen része. Etalon. Igazodási pont. Értékmérő. Tisztelete 1083 után teljesedett ki, amikor Szent László az Árpád-ház legitimálásaként szentté avattatta az államalapítót. Az Istvánt és az ő Szent Jobbját övező kultusz végképp beépült a magyar történelmi köztudatba, az örök legendáriumba. A 12. században a kultikus tisztelet kiegészült Szűz Mária alakjának bevonásával, hiszen első keresztény uralkodónk halála előtt a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Szent István mítosza ezáltal jelentős metamorfózison ment át, sőt a 16-17. században, az ellenreformáció idején a barokk népi vallásosság elemeit is magába fogadta. Forrás: Magyar Hírlap / Kovács Emőke Az elveszett, de Szent László parancsára felkutatott, jelképi erejű Szent Jobbnak a tatárjárás idején nyoma veszett. Csak a 18. században bukkantak rá a dalmáciai antik múltú városban, Raguzában. Mária Terézia a magyaroknak szánt gesztusként hazahozatta a Szent Jobbot, amelyet először Bécsbe, majd a budai várba szállíttatott, ünnepélyes körülmények közepette. Körmenetet ekkoriban még nem tartottak. Az első 1819-ben Habsburg József főherceg - az akkori nádor - vezetésével zajlott...

Ez mind augusztus 20

Ez mind augusztus 20

Augusztus 20., az ünnep kialkulása: A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. Körmenet kialakulása: A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott szent király ünnepe, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban...

Géza és István államalapító munkája

Géza és István államalapító munkája

Népünk 895-96-ban letelepedett a Kárpát-medencében és végleges hazát talált. A kettős honfoglalás tényét László Gyula professzor úr vetette fel: elődeink 670 körül már letelepedtek, a régészeti és temetkezési leletek engedtek erre következtetnünk. E magyarok avarok néven voltak ismertek. A honfoglalás után kalandozó hadjáratokat vezettek a nyugat-európai államokba. Sikerül titka: az ismeretlen ázsiai harcmodor és a nyugat-európai országok feudális anarchiája. 933-ban I. Henrik egyesítette erőit és seregeinket megverte (Merseburg). Majd a német-római császár 985-ben (I. Ottó) katasztrofális vereséget mért csapatainkra. Kalandozások vége. A magyar nép válaszút elé került. A magyarság vezetői levonták a következtetéseket és a végleges letelepedést választották. Ki kell építeni a fejedelmi hatalmat, amely patrimoniális hatalom. Könnyen ment, mert az erős katonai szervezet megverve érkezett haza. Árpád és utódai kisajátították a törzsi, nemzetségi szálláshelyeket és földeket. A megszállt területeket egyesítették, és a kalandozások lezárásával Taksony fejedelem tért át a békés útjára. Utóda, Géza, keménykezű, határozott egyéniségű fejedelem. Politikájának lényege: nyitás nyugat felé. Látta, hogy a pogány vallás Európában nem maradhat fenn, ezért felvette a kapcsolatot a német fejedelmekkel és uralkodókkal. 973-ban 12 követet küldött Quedlimburgba a német fejedelmekhez...

Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk, amely 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett. Géza fejedelem örökösének és utódjának Vajkot jelölte ki, aki a keresztségben az István nevet kapta (István, görögül Sztephanosz azt jelenti: koszorú, korona). Géza tehát szakított a trónöröklés szeniorátusi rendszerével, amelyben a legidősebb férfirokonra száll a hatalom. A hagyományos öröklődési rend szerint a Somogy-vidék urának, Koppánynak kellett volna Géza örökébe lépni, így nem csoda, hogy Istvánnak 997-es trónralépése után először vele kellett megküzdenie...

Tuti menü