Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Augusztus 20. linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Augusztus 20. képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 81 db
2006-os tűzijáték lézersugarakkal

2006-os tűzijáték lézersugarakkal

Olasz, német és spanyol pirotechnikai rakéták, figurális és geometrikus lézersugarak teszik majd ki a budapesti ünnepi tüzijáték gerincét. A fővárosban már szerdától forgalomkorlátozásokra kell számítani az ünnep miatt. A kettes metró szombattól újra teljes vonalon jár. Az idei augusztus 20-i ünnepi tűzijáték különlegessége, hogy olasz, német és spanyol pirotechnikai rakéták adják a látvány fő elemeit, mondta el az MTI-nek Vujevits Rita, a tűzijátékot rendező Nexus Reklámügynökség Kft. munkatársa. Hagyományosan a Gellérthegyről, valamint a Lánc- és az Erzsébet hídról indítják a rakétákat, de egy a Batthyány térnél a Dunán horgonyzó hajón is telepítenek kilövő állásokat, ahonnan 17 méter hosszan futótüzet és lángoszlopokat produkálnak majd. Egyedi megformázású, komponált tűzképek is lesznek, amelyeket figurális és geometrikus lézersugarakkal egészítenek ki. A látványtervet 20-25 gyakorlott szakember alakította ki.

A kettős honfoglalás elmélete

A kettős honfoglalás elmélete

Árpád magyarjai a honfoglaláskor itt már magyar népet találtak. Ezek az onogurok (3. avar-hullám -griffes-indás kultúra), akik 670 táján árasztották el hatalmas tömegeikkel a Kárpát-medencét...9. sz. végi bejövetelkor, Árpád vezetésével egy alapvetően török népesség telepedett le. E két népcsoport összeolvadásából született meg a magyar nép László Gyula elmélete szerint. Bizonyítékok: * 670/680 táján onogurok (új avarok) vándoroltak be, 9. sz.-i források onogurok jelenlétéről szólnak, márpedig a magyarok idegennyelvi megnevezései az »onogur« népnévből erednek, - Árpád magyarjainak szállásterülete és a késő-avar - onogur szállásterületek kiegészítik egymást, és a kettő adja a XI. sz.-i magyar településrendszert... az onogurok megérték Árpád magyarjainak megjelenését a Kárpát-medencében... - A késő-avarkor népének és Árpád magyarjainak a régészeti hagyatéka igen jól elkülönül (más a temetkezés módja, a fegyverzet, a lószerszám, a viselet, stb.). A két nép temetőinek elhelyezkedése azt mutatja, h. nagyrészt nem egymásra települtek. A késő-avarkori településeknek több száz (sőt néha több ezer) síros temetőik vannak, ami arra utal, h. ők már falutelepülésekben éltek. Árpád népének viszont ehhez képest jóval kisebbek a temetői, melyek főleg a homokos területeken találhatók, ami azt jelenti, hogy ők feltehetőleg inkább állattenyésztéssel foglalkoztak...

A koronázás

A koronázás

A koronázást megelőző diplomáciai tárgyalásokról nem maradtak ránk feljegyzések, hasonlóan nem áll rendelkezésünkre semmiféle kortársi tudósítás magáról a koronázás aktusáról sem. Ez lehetetlenné teszi, hogy a koronázással kapcsolatban biztos tényekről szólhassunk. Utóbb azonban ez az esemény oly mértékben vált István egész országlása központi mozzanatává, és oly mértékben irányult rá nemzetközi figyelem, hogy a 11. század második felében vagy azt követően számos írás foglalkozott vele. Ezeket azonban csak a legnagyobb óvatosság mellett lehet - ha egyáltalán szabad - felhasználni. Nem tudunk tehát a források szintjén még arra az alapvető kérdésre sem válaszolni, hogy miért volt Istvánnak egyáltalán szüksége koronára. Ha erre azt válaszolnánk: azért, hogy fejedelemből királlyá váljék, nem biztos, hogy helyesen felelnénk. Tudnivaló, hogy nyugati szerzők, sőt államférfiak a magyar fejedelmeket és nagy hatalmú törzsfőket már a 10. század közepe óta királyoknak nevezték. Megkapta a rex minősítést Bulcsú és Lél éppen úgy, mint Géza. Ráadásul Gézát nem kisebb személy nevezte így, mint I. (Nagy) Ottó császár. De a valószínűleg Géza nevében szóló veszprémvölgyi görög nyelvű adománylevél is királynak nevezte az oklevél kibocsátóját, azaz Géza annak tartotta magát...

A szent jobb csodája

A szent jobb csodája

Most, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján volt kerek 895 esztendeje, hogy első keresztény királyunk, az ezeréves magyar királyság megalapítója: Szent István meghalt. Fehér márvány koporsóban temették el Székesfehérvárott s a krónikák szerint 3 évig gyászolta őt a nemzet. 45 évig pihent István király teteme a székesfehérvári sírban és 1083-ban, amikor a pápa szentté avatta őt, Szent László emeltette ki az első király holttestét a sírból. S a megnyitott koporsó körül megrendülve álltak az udvari emberek. - Mirákulum! - Csoda! - suttogtak megilletődve, mert a nagy király jobb kezefejét 45 esztendő után teljes épségben találtak. A legenda szerint Isten különös kegyelme Szent István jótéteményeire való emlékeztetésül őrizte meg a király jóttevő jobbját. László ereklyének nyilvánította a Szent Jobbot és külön apátságot alapított őrzésére. A Szent Jobb kolostora kezdetben fából készült, Álmos herceg azonban díszes kőépülettel cserélte fel. A török uralom miatt Boszniába került a Szent Jobb; itt drága pénzen keresztény kereskedők váltották magukhoz és megőrzés céljából a raguzai dominikánusok kolostorába vitték. Az ereklye két századnál tovább maradt Raguzában, anélkül hogy Magyarországon tudták volna hollétét...

A Szent Jobb hosszú útja

A Szent Jobb hosszú útja

Augusztus 20-án, Szent István napján rendezik meg hagyományosan a Szent Jobb körmenetet: a hagyományt a rendszerváltás idején, 1989-ben újították fel. A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik 1038-ban. Az első írásos forrás Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt - végakaratának megfelelően - a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból - ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt - és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték, amelynek őre egy Merkur nevű férfi volt. A mumifikálódás kérdéséről Bochkor Ádám orvos írt először, aki 1951-ben megbízást kapott, hogy megvizsgálja a jobbot. Állítása szerint az 1038-tól az áthelyezésig eltelt 45 év elegendő idő volt István király holttestének teljes felbomlásához. A jobb épségét valószínűleg annak köszönheti, hogy a kéz volt a hanyatt fekvő halott legmagasabban lévő testrésze és a meleg levegőben mumifikálódhatott...

A szent Jobb története

A szent Jobb története

Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek. Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték. A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a 'tolvajnak' és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob). Így vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez...

A szentté avatásról

A szentté avatásról

A trónviszályoktól, több évtizednyi pártütéstől, kül- és belharcoktól meggyötört nemzet Szent László király uralma alatt (1077-1095) rátalált arra a békére, aminek egykor, az ország alapító életének utolsó évtizedében örvendhetett. A Taksony és Géza nagyfejedelmek központosító törekvései által előkészített és Szent István által megvetett alapokon nyugvó szilárd királyi hatalom Szent László erős kezében összpontosulva lehetővé tette a békés, belső fejlődést, a múlt viszonylag rövid de eredményes keresztény szakaszának számbavételét és az európai politika színterén történő feladatvállalást. A múlt számbavétele elsősorban annak értékhordozó volta miatt történt. Szent István temetésének leírása után Hartvik püspök a következőket jegyezte föl: '... érdemeiért az Úr több éven át sok kórságban senyvedőnek, lázbetegnek, sanyargatását és nyomorúságát kiáltozónak, törvény alatt görnyedőnek számtalan jótéteményét tanúsította.' Mialatt az országot nyomorúság ok sora sújtotta, a köznép emlékezetében megőrizte első királya alakját és tetteit. A királyi hatalommal visszaélő uralkodóktól szenvedők előtt még világosabbá vált, hogy Szent István állapotbeli kötelességeit teljesítve, az ország függetlenségét biztosítva, törvényeivel rendet és békét teremtve, az egyházi szervezet kiépítésével az Evangélium eredményes hirdetését lehetővé téve Isten akaratát teljesítette...

Államalapítás

Államalapítás

1. Kalandozások: nyugat, Bizánc irányába; cél: zsákmányszerzés, katonai kíséret eltartása. Sikerek oka: Ny-Európa felkészületlen, szokatlan harcmodor. Kik vezették a kalandozásokat ?: Valószínűleg a törzsfők és nemzetségfők. Vagy törzsfők + nomád katona elemek, vagy törzsfők (bő), nemzetségfők, védelmükre szabad harcosok, szolgálók (ín). A második valószínűbb. 2. Pusztulás (nomád népek sorsa elpusztulás), vagy életben-maradás (alkalmazkodás)?: Cseh, lengyel, dán társadalommal is ugyanez történt. Belső küzdelmek árán a kereszténység felvétele. 3. Géza 972-977 (nagyfejedelem) - Szokásjog alapján lett nagyfejedelem: szeniorátus = legidősebb. 973: követeket küld I. Ottóhoz, keresztény hittérítő papokat kértkeresztény Európához tartozik. Saját maga megtartotta a pogány hagyományokat is. a, külpolitikája: Kereszténység felvétele politikai lépés. megbékélésre törekedettházasságpolitikája: lányait környező országok hercegeihez adta, Istvánt a bajor herceg lányával, Gizellával házasította össze. b, belpolitikája: törzsfők fölött biztosítja hatalmát. Ő rendelkezett a legnagyobb katonai kísérlettel...

Államalapítás érettségi tétel

Államalapítás érettségi tétel

Amikor Géza 972-ben fejedelem lett, az ország eléggé súlyos helyzetben volt. Megnőttek a belső ellentétek, de igazán veszélyessé a külpolitikai körülmények váltak. A magyar törzsszövetség két nagyhatalom szorításába került: a Bizánci Császárságéba és I. Ottó császári jogara alatt létrejött Német-római Birodalmába. Az utóbbi volt a veszélyesebb, nehézfegyverzetű lovassága miatt, ezért Géza először a németekkel való békére törekedett. 973-ban követeket küldött a császárhoz, lemondott ausztriai és morvaországi területeiről. Megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységeiről is. A kereszténység elvételével Géza leszerelte a németek magyarországi terjeszkedési szándékának ürügyét, idehaza pedig saját fejedelmi hatalmának megerősítéséhez használta fel az idegen papokat. Fiának Vajknak is bajor hercegnőt kért feleségül: Gizellát. Erdélyt pedig már előzőleg megszerezte házasságával, az erdélyi gyula lányát, Saroltát vette feleségül. Lányait is keresztény hatalmak vezetői családjaiba házasította, egyiket a lengyel herceghez, a másikat a velencei dózséhoz...

Hirdetés
Államalapítás tétel

Államalapítás tétel

A honfoglalás: Tudjuk, hogy az Etelközben élő magyarok már 862-től zsákmányszerző hadjáratokat vezettek a Kárpát- medencébe. A 890-es években a frankok, morvák, bolgárok ellen vezetett eredményes hadjáratokat, mintegy előkészítve a szállásterület Kárpát-medencébe való áthelyezését. A közel félmilliós magyarság csapatait Árpád gyula vezette 894-ben a Vereckei-hágón át az új hazába. 894-900-között az egész Kárpát-medencét birtokba vette a magyarság. A letelepedést követően Ny-i és D-i irányba támadó hadjáratokat indítottak őseink. Ezeket a hadjáratokat összefoglaló néven kalandozásoknak nevezzük. (cél: védelem biztosítása megelőző célzattal; zsákmányszerzés) Azonban a normann és magyar betörések miatt a nyugati erők összefogtak és egységesedtek. 933-ban Merseburgnál szász Henrik király vezetésével, 955-ben Augsburgnál pedig Ottó király vezetésével mértek sorsdöntő vereséget a magyarokra. Géza (972-997): A kalandozások kudarcával válaszút elé került népünk. A döntést Árpád dédunokája Géza fejedelem hozta meg. Amikor 972-ben Géza került hatalomra, az alakuló állam nagyon nehéz helyzetben volt. Megnövekedtek a belső ellentétek, de a fő problémát a külső támadás veszélye jelentette. 962-ben I. Ottó vezetésével megalakult a Német-római Császárság, mely a kor legütőképesebb lovagseregét sorakoztatta fel. Géza fejedelem a beilleszkedés politikáját választotta...

Államalapító Szent István ünnepe

Államalapító Szent István ünnepe

Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Szent László király augusztus 20-ra tette át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot., mert 1083-ban ekkor emeltette oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű. I. Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot. A kiegyezést követően augusztus 20-a fokozatosan visszanyerte korábbi státusát, és 1945-ig a nemzeti ünnepek közé tartozott.

Aratóünneptől az új kenyér ünnepéig

Aratóünneptől az új kenyér ünnepéig

Augusztus 20-a 'összetett' ünnepünk, hiszen államalapító István királyunk mellett alkotmányunkról és az aratás utáni új kenyérről is megemlékezünk ezen a napon. De vajon mikor alakult ki ez az utóbbi szokás? Erre a kérdésre keresi a választ a budapesti Néprajzi Múzeum 'A kitalált hagyomány - az aratóünneptől az új kenyér ünnepéig' című kiállítása. A számtalan kép, archív filmhíradó, korabeli újságcikk és aratókoszorú segítségével nemcsak a régi, hagyományos aratásokról kapunk valódi képet, hanem nyomon követhetjük az ünnep kialakulását is. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899. július 6-án az akkori főpolgármesternek küldött leiratában kezdeményezte a korábban több birtokon is szokásos aratási ünnep felelevenítését és elterjesztését. A földesurak és az aratók közötti patriarchális jó viszony helyreállását várta ettől, amely megoldást jelenthetett volna az egyre gyakoribbá váló, olykor véres megtorlásba torkolló aratósztrájkok megfékezésére. Hiszen amint a kiállított leiratban olvashatjuk: ...az aratási ünnep (...) keretében a birtokos a jól bevégzett munka után munkásait vendégül látja, és azokkal együtt örömünnepet ül a legjelentékenyebb mezőgazdasági munka szerencsés befejezésekor. (...) Adjon díszérméket (...), jó munkásoknak pénzbeli jutalmat, dicsérő oklevelet ünnepélyek keretében... - mindez tehát jó alkalmat teremtett volna az aratás méltóképpen való befejezésér

Augusztus 20 története

Augusztus 20 története

Augusztus 20. egy ősi magyar ünnep, amikor első királyunkról, Szent Istvánról emlékezünk meg. Ez a nap a keresztény erkölcs és lelkiismeret, a magyar nemzeti értékek megbecsülése és ápolása. Ez a nap a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit összefonódását az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz köthetjük, akiben a legnagyobb magyar államférfit tiszteljük, aki olyan alapra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia. I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották, az un. törvénynapokat. Később Szent László király áttette augusztus 20-ra az ünnepet, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. Istvánt...

Augusztus 20, a jogállamiság napja

Augusztus 20, a jogállamiság napja

Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanosz azt jelenti: koszorú, korona. Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István legenda tudósít. Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt álmában megjelent Szent István első vértanú, s így szólt hozzá: Bízz az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá. Noha a legfőbb királyi jelvény, a korona általában mindenütt nagy tiszteletben részesült, az a fajta szentség és közjogi méltóság, amit a magyar nemzet tulajdonított a Szent Koronának, másutt ismeretlen volt. A megkülönböztetett tisztelet okai közt első helyen szokás emlegetni, hogy a hagyomány Szent István koronájával azonosította, sőt sokáig még a koronakutatók is úgy hitték, hogy a koronának legalább a felső része Istváné lett volna. Györffy György mindmáig az ő személyéhez köti a felső, úgynevezett latin koronát, amennyiben feltevése szerint az István fejereklyetartójából készült volna. (Koronánk készítésének helye és időpontja ma sem tisztázott egyértelműen)...

Augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe

Augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe

A magyar államalapítás évfordulójának, államalapító Szent Istvánnak ünnepe a magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése értelmében. 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. A finnugor nyelvcsaládhoz tartozó, a finnekkel és észtekkel rokon magyarság az Ural vidékéről indulva több évszázados, gyakori harcokkal nehezített vándorlás után a IX. század utolsó évtizedében érkezett a gyér szláv és avar népességű Kárpát-medencébe. Elődeink úgy vélték, hogy a Kárpátok hegykoszorúja megfelelő védelmet nyújthat a külső támadások ellen, s a térség kedvező természeti adottságai: a halban gazdag nagy folyók, a kiterjedt erdőségek, a dús legelők és a bőven termő szántóföldek végleges otthont biztosítanak a mintegy félmilliónyi magyarnak. Ez a honfoglalás azonban nem jelentette a törzsi-nemzetségi szervezetben élő, pogány istenekben hívő lovas-pásztor nép életmódjának teljes feladását. Fennállt annak a veszélye, hogy a magyarság - hasonlóan a népvándorláskori népekhez - hamarosan felmorzsolódik, beolvad más népekbe, és eltűnik a történelem színpadáról...

Augusztus 20-án Szent István királyra emlékezünk

Augusztus 20-án Szent István királyra emlékezünk

1083. augusztus 20-án szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, az államalapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza. Fontos eleme volt a búcsújárás és 1222-ben az Aranybullában is rögzítették szent király ünnepét, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án...

Augusztus 20.

Augusztus 20.

Sokan képtelenségnek tartják, hogy immár a 19. század vége óta egy egyházi ünnep jelenti a Magyar Köztársaság legfőbb nemzeti ünnepét. Rendre fölmerül, hogy a jóval egységesebb közmegítélés alá eső dátumot, március 15-ikét illene erre a rangra emelni. A tömeges ellenérzés egyik oka, hogy egy vallási ünnep nem igazán alkalmas arra, hogy a nemzet egységét szimbolizálja - bár a társadalom jelentős részének augusztus 20. nem jelent többet egy hosszított, kiengedős hétvégénél. Augusztus 20-án az egész nap zajló fővárosi programsorozaton a Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint több tízezren vettek részt, amit a hivatal rendkívül nagy érdeklődésnek titulált. Ám ha azt is számításba vesszük, hogy például az aznapi 39. Debreceni Virágkarneválon legkevesebb 250 ezer ember vett részt, akkor valószínűsíthető, hogy a magyar népesség túlnyomórészt a bevált szabadidős programokat preferálta, amit részben fémjelez az is, hogy jó néhány üzletből rekeszszám vitték a vevők a sört. Szelíd szurkálások: A magyar államiság ünnepén pártpolitikusaink ismét megragadták az alkalmat arra, hogy mély megosztottságukról biztosítsák a nagyérdeműt, jóllehet mindenki a Szent István-i szellemi örökség részesének tekinti magát...

Tuti menü