Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
I. István megkoronázása képes leírás - Augusztus 20..tlap.hu
részletek »

I. István megkoronázása - Augusztus 20..tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » I. István megkoronázása
Keresés
Találatok száma - 4 db
A koronázás

A koronázás

A koronázást megelőző diplomáciai tárgyalásokról nem maradtak ránk feljegyzések, hasonlóan nem áll rendelkezésünkre semmiféle kortársi tudósítás magáról a koronázás aktusáról sem. Ez lehetetlenné teszi, hogy a koronázással kapcsolatban biztos tényekről szólhassunk. Utóbb azonban ez az esemény oly mértékben vált István egész országlása központi mozzanatává, és oly mértékben irányult rá nemzetközi figyelem, hogy a 11. század második felében vagy azt követően számos írás foglalkozott vele. Ezeket azonban csak a legnagyobb óvatosság mellett lehet - ha egyáltalán szabad - felhasználni. Nem tudunk tehát a források szintjén még arra az alapvető kérdésre sem válaszolni, hogy miért volt Istvánnak egyáltalán szüksége koronára. Ha erre azt válaszolnánk: azért, hogy fejedelemből királlyá váljék, nem biztos, hogy helyesen felelnénk. Tudnivaló, hogy nyugati szerzők, sőt államférfiak a magyar fejedelmeket és nagy hatalmú törzsfőket már a 10. század közepe óta királyoknak nevezték. Megkapta a rex minősítést Bulcsú és Lél éppen úgy, mint Géza. Ráadásul Gézát nem kisebb személy nevezte így, mint I. (Nagy) Ottó császár. De a valószínűleg Géza nevében szóló veszprémvölgyi görög nyelvű adománylevél is királynak nevezte az oklevél kibocsátóját, azaz Géza annak tartotta magát...

I. (Szent) István királlyá koronázása és kultusza

I. (Szent) István királlyá koronázása és kultusza

1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén (mivel a középkorban) az évkezdet nemcsak január 1-jére eshetett, ezért az időpont bizonytalan) a 997-től fejedelemként uralkodó Árpád-házi Istvánt Magyarország királyává koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. István - pogány nevén Vajk - minden valószínűséggel 975-ben született Esztergomban, Géza fejedelem fiaként. Géza nyugati irányú politikája révén 996-ban István feleségül vette a bajor herceg lányát, Gizellát. Géza 997-ben bekövetkezett halála után István lett a fejedelem, de hatalma ekkor még csak az ország középső és északi részére terjedt ki. Fejedelmi hatalmával szemben mind a pogány szokásokat követő rokonsága (Koppány), mind az egyes törzsi államok (erdélyi Gyula, Ajtony) felléptek. István válaszút előtt állt, s ő a kereszténység és a kíméletlen harc mellett döntött, hogy egy erős, egységes, az európai mintáknak megfelelő keresztény államot szervezzen. István király kétségtelenül a magyar történelem egyik meghatározó egyénisége volt. Nevéhez fűződik a keresztény magyar királyság, a tulajdonképpeni Magyarország megalapítása, első törvényeinek kibocsátása és nem utolsósorban az egyházszervezet megtereemtése. István királysága a legtekintélyesebb és valószínűleg a legerősebb államalakulat volt mindazok között, amelyek a X.-XI. század fordulója környékén létesültek Közép- és Észak-Európában...

István megkoronázása

István megkoronázása

István fejedelem 1000. december 25. előtt II. Szilveszter pápához Rómába küld királyi koronáért és egyházszervezéssel kapcsolatos intézkedéseinek jóváhagyásáért. December 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a Szilveszter által küldött koronával királlyá koronázzák. Uralkodása alatt tíz egyházmegye létesül, közülük Esztergom és Kalocsa érseki székhely lesz. István bajor mintára vert pénzt az egyházi és a világi vagyon védelmére kel, és elrendeli az egyházi tizedet. Fia, Imre herceg számára a nyugati `királytükrök` mintájára megírja `Intelmei`-t. Származása, ifjúsága: Apja Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű, Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett leánya volt. Anyjai nagybátyja volt Prokuj erdélyi vajda, aki István születése környékén költözött át a Tiszántúli területeiről Erdélybe. István 970 és 980 közötti időszakban születhetett. Születésekor az török eredetű pogány Vajk nevet kapta, mivel a mainzi érsek által a magyarok számára küldött terítő püspök ekkortájt már nem tartózkodott a Kárpát-medencében. Ennek következtében a magyar fejedelmi trón örököse rövid ideig pogány maradt...

Ki koronázta meg Szent István királyt?

Ki koronázta meg Szent István királyt?

Már csak a vázlatos feljegyzésekre támaszkodhattam, amikor a kérdést az esztergomi Melocco-szoborral kapcsolatban újra fölvetettem - magamnak. Tavaly még szerettem volna hosszabban beszélgetni erről is Györffy Györggyel István királyunk kiemelkedő ismerőjével, a tudóssal, de már nem futotta földi idejéből. Addig jutottunk, ameddig a könyvében is, azonban nem haszontalan, ha a cetlik s a könyvlapok (István király és műve) alapján egy rövid történelmi tudósítást adunk, amelynek a tudós is örülhet odaát, immár szembesülve az igazsággal. Hát persze, Asztrikot tartották koronázó érseknek - sokáig, mondta Györffy György, de nézzük először az időpontot: krónikákban, évkönyvekben hol 1000, hol 1001 szerepel - évszámként. A pécsi püspöki alapítólevél dátuma szerint István 1009. augusztus 23-án, uralkodásának a kilencedik évét élte, így a koronázása 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között történt. A pontosítás kedvéért: a XI-XII. században királylajstromot vezettek, s ez feltüntette a magyar uralkodók uralkodási évének, hónapjának, napjának összegét. Utólag ezt - nem mindig sikeresen - évszámokkal kombinálták, és bevezették a zágrábi, váradi rövid krónikába. Eszerint a koronázás napja és a király elhalálozásának ideje közt két hónap és tizennégy nap telt el...

Tuti menü