Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
I. István király (Szent István) képes leírás - Augusztus 20..tlap.hu
részletek »

I. István király (Szent István) - Augusztus 20..tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » I. István király (Szent István)
Keresés
Találatok száma - 11 db
Az államalapító Szent István

Az államalapító Szent István

Az első magyar király, Szent István előtt célként az önálló és keresztény magyar állam megteremtése állott. Önállóság nélkül a szomszéd hatalmak, mindenekelőtt a Német Birodalom csakhamar beolvasztották volna a magyarságot, kereszténység nélkül pedig nem lehetett volna az önállóságot megteremteni. Uralmának megszilárdítása után István hozzákezdett a keresztény állam kiépítéséhez. Mindenekelőtt a keresztény vallás helyzetét igyekezett biztosítani. A magyar nép többsége még ősei hitét követte, fáknál-vizeknél áldozott istenei előtt: pogány volt. István ezért törvényeiben megparancsolta Krisztus hitének felvételét. Kötelezővé tette vasárnapokon a misére járást, s elrendelte, hogy minden tíz falu közösen építsen föl egy templomot. Gondoskodott az egyház vezetéséről is. Emlékezve a 12 apostolra, 12 püspökséget akart alapítani. Életében 10 püspökség jött létre. Az esztergomit és a kalocsait érseki rangra emelte...

Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk, amely 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett. Géza fejedelem örökösének és utódjának Vajkot jelölte ki, aki a keresztségben az István nevet kapta (István, görögül Sztephanosz azt jelenti: koszorú, korona). Géza tehát szakított a trónöröklés szeniorátusi rendszerével, amelyben a legidősebb férfirokonra száll a hatalom. A hagyományos öröklődési rend szerint a Somogy-vidék urának, Koppánynak kellett volna Géza örökébe lépni, így nem csoda, hogy Istvánnak 997-es trónralépése után először vele kellett megküzdenie...

I. István magyar király

I. István magyar király

I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, 969., Esztergom - 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, aki a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot, és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat, nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Származása, ifjúsága: Apja Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű, Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett leánya volt. Anyai nagybátyja Prokuj erdélyi vajda volt, aki István születése környékén költözött át a tiszántúli területeiről Erdélybe. István a 970 és 980 közötti időszakban születhetett. Születésekor a török eredetű pogány Vajk nevet kapta, mivel a mainzi érsek által a magyarok számára küldött térítő (Brúnó) püspök ekkortájt már nem tartózkodott a Kárpát-medencében. Ennek következtében a magyar fejedelmi trón örököse rövid ideig pogány maradt...

Szent István (997 - 1038)

Szent István (997 - 1038)

A 900-as évek elején a magyarok bejárták egész Európát, az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tengerig. A nyugati kalandozások 955-ben, az augsburgi csata után fejeződtek be, délkelet felé azonban egészen 970-ig folytatódtak a zsákmányszerző körutak. A magyarok úgy ítélték meg, hogy két lehetőségük van: vagy pogányként felőrlődnek a nyugati és a keleti kereszténység között, vagy csatlakoznak valamelyikhez. Géza 978-ban végül döntött, s követeket küldött Quedlingburgba Nagy Ottó Német-Római császárhoz, hogy hittérítőket kérjen. Ezen kívül fiának egy német, keresztény családból származó lányt, Gizellát szemelte ki. Géza és Vajk is megkeresztelkedett, felvéve az István nevet. 997-ben Géza meghalt, akit a pogány és a keresztény szokásoknak egyaránt megfelelő módon temettek el. Halála után a 970-ben született fiát a primogenitúra (gyakori öröklési rend, melyben a szülők tulajdonát, birtokait vagy rangját az elsőszülött fiúgyermek örökli) alapján választották királlyá...

Szent István - Államalapítás és egyházszervezés

Szent István - Államalapítás és egyházszervezés

I. (Szent) István király a magyar történelem egyik legfontosabb személyisége: az első keresztény magyar király, a magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője. Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolt nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. István 996-ban feleségül vette Henrik bajor herceg vallásos leányát, Gizellát. Gizellával sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. 997-ben, Géza fejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején pogány rokona, Koppány vezér fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István, aki a krónika szerint akkor vett fel először kardot, összegyűjtötte seregét, Isten segítségét kérte, majd győzelmet aratott az ellenség felett a Veszprém melletti csatában. A harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar nép megmarad-e pogány hitében, vagy a kereszténység útjára tér. Isten segítségével István győzött, és az utóbbi következett be...

Hirdetés
Szent István életrajza

Szent István életrajza

997: Meghal a honfoglaló Árpád fejedelem dédunokája, a Kárpát-medence nyugati felén uralkodó Géza. Kijelölt örököse István névre megkeresztelt fia, Vajk. Somogy ura, Koppány - aki vélhetően az idő szerint Árpád legidősebb férfi leszármazottja - igényt tartván Géza örökségére, fegyverrel támad Vajk ellen. A Veszprém mellett megvívott csatában Vajk bevándorolt német lovagok által vezetett serege győz, Koppány elesik. 997-1000: A veszprémi püspökség megszervezése. 1000. december 25. Vajkot egyházi szertartás keretei között királlyá koronázzák. (Más lehetséges értelmezés szerint a koronázásra 1001. január 1-jén került sor.) 1000 körül: I. (Szent) István bajor mintákat követő, jó minőségű ezüstpénzt veret. 1000 után: I. (Szent) István törvényt ad ki. 1001: Az esztergomi érsekség alapítása. 1002: I. (Szent) István oklevélben foglalja össze a szentmártoni apátság (ma: Pannonhalma) kiváltságait. 1002 után: A Marosvárott (ma: Csanád) székelő törzsfő, Ajtony görög rítus szerint megkeresztelkedik, s monostort alapít székhelyén. 1003: I. (Szent) István hadjáratot vezet Erdélybe, s felszámolja az ott országló Gyula (más néven: Prokuj) törzsfő önállóságát...

Szent István I. törvénykönyve

Szent István I. törvénykönyve

Az egyházi javak állapotáról: Bárkit is, aki a kevélység gőgjétől pöffeszkedve, az Isten házát megvetendőnek véli és az Istennek szentelt és az Isten tiszteletére a királyi mentesség védelme alá helyezett birtokokat gyalázattal illeti, vagy megkárosítani merészkedik, mint Isten házának megtámadóját és megsértőjét közösítsék ki. - Illik, hogy magának a király úrnak a haragját is érezze, akinek jóakaratát megvetette és intézkedését megsértette. Azért nem kevésbé parancsolja meg a király, hogy az általa engedélyezett mentességet mindenki, aki uralma alá tartozik, sértetlenül tartsa meg, és ne adja beleegyezését azoknak, akik meggondolatlanul azt állítják, hogy nincs szükség egyházi vagyonra, vagyis olyanra, amit az uralkodók urának adtak át. Éppúgy a király oltalma alatt állnak azok, mint az ő saját örökségei, és még nagyobb gondot fordítson rájuk, mert amennyivel nagyobb az Isten az embernél, annyival előbbre való a vallás ügye a halandók birtokainál. Azért csalatkozik az, aki inkább a saját dolgaival dicsekszik, mint sem az isteniekkel. Eme egyházi javaknak isteni rendeltetésből odaállított védelmezője és őre, azokat szorgalmas gondoskodással nemcsak megőrizni tartozik, hanem szaporítani is, és szükséges, hogy inkább azokat védelmezze és gyarapítsa, melyeket előbbrevalóknak mondottunk, mint a sajátját...

Szent István II. törvénykönyve

Szent István II. törvénykönyve

A király adományáról az egyháznak: Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. A királyi adományok öröklőiről: Hozzájárultunk tehát az egész szenátus ( azon ) kéréséhez, hogy mindenki szabadon rendelkezzék mind a saját ( öröklött ) vagyona, mind a királytól nyert adományok felett, míg él - kivéve, ami püspökséghez és ispánsághoz tartozik -, és halála után fiai hasonló tulajdonjoggal örököljenek. És senkinek se kelljen valamely vétek miatt birtokainak pusztulását szenvednie, kivéve ha a király halálára vagy az ország elárulására összeesküvést szőtt, vagy idegen országba menekült, ekkor ugyanis javai a király birtokába jussanak. De ha valakiről törvényesen megállapítást nyert, hogy a király halálára vagy a királyság elárulására törekedett, az ilyen halálos ítélet alá essék, javai azonban változatlanul szálljanak át ártatlan gyermekeire, akik bántódás nélkül maradjanak. A rabszolgákról és a rabszolgák gyilkosairól: Ha valakinek a rabszolgája másnak a rabszolgáját megöli, a gyilkosnak az ura a szolga értékének felét fizesse kártérítésül a megölt szolga urának, ha tudja: ha pedig nem, akkor negyven nap elteltével adják el a szolgát, és árán osztozzanak meg...

Szent István Király

Szent István Király

A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény feleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte meg őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. A királyi udvarban, Gézánál éppúgy, mint uralomra vágyó feleségénél, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem Krisztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásolta...

Hirdetés
Szent István király intelmei Imre herceghez

Szent István király intelmei Imre herceghez

Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat s más méltóságokat, részben isteni parancsok és rendeletek, részben világiak, valamint a nemesek meg az élemedett korúak tanácsai és javaslatai kormányozzák, védik, osztják fel és egyesítik, s mivel bizonyosan tudom, hogy minden renden valók a föld bármely részén, bármilyen méltóságot viseljenek, nemcsak kíséretüknek, híveiknek, szolgáiknak parancsolnak, tanácsolnak, javasolnak, hanem fiaiknak is, úgy hát én sem restellem, szerelmetes fiam, hogy neked még életemben tanulságokat, parancsokat, tanácsokat, javaslatokat adjak, hogy velük mind a magad, mind alattvalóid életmódját ékesítsed, ha majd a legfőbb hatalom engedélyével utánam uralkodni fogsz. Illik pedig, hogy odaadó figyelemmel hallgatván eszedbe vésd apád parancsait, az isteni bölcsesség intelme szerint, mely Salamon szájából szól: Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását!...

Szent István királyról

Szent István királyról

Szent István (Esztergom, 970 k. - Székesfehérvár vagy Esztergom, 1038) Magyarország első koronázott királya, aki szilárd alapokra helyezte a magyar államot és meghonosította a római katolikus hitet, miközben rendíthetetlen meggyőződéssel vallotta, hogy a magyar haza csak mint keresztény állam létezhet Európában. Államalapítónk Géza fejedelem és Sarolt (az erdélyi Gyula leánya) fiaként a Vajk nevet kapta; négy leánytestvére született. Felesége, Gizella bajor hercegnő, aki két fiúgyermeknek adott életet (Ottó és Imre); leánygyermekeik neve nem maradt fenn (valószínűsítik, hogy a két fiú mellett három lányuk született)...

Tuti menü