Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Érdekességek augusztus 20.-ról képes leírás - Augusztus 20..tlap.hu
részletek »

Érdekességek augusztus 20.-ról - Augusztus 20..tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Érdekességek augusztus 20.-ról
Keresés
Találatok száma - 7 db
Egy ünnep metamorfózisai

Egy ünnep metamorfózisai

Szent István király és hagyatéka ezerkilenc esztendeje a magyar történelmi valóság megkerülhetetlen része. Etalon. Igazodási pont. Értékmérő. Tisztelete 1083 után teljesedett ki, amikor Szent László az Árpád-ház legitimálásaként szentté avattatta az államalapítót. Az Istvánt és az ő Szent Jobbját övező kultusz végképp beépült a magyar történelmi köztudatba, az örök legendáriumba. A 12. században a kultikus tisztelet kiegészült Szűz Mária alakjának bevonásával, hiszen első keresztény uralkodónk halála előtt a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Szent István mítosza ezáltal jelentős metamorfózison ment át, sőt a 16-17. században, az ellenreformáció idején a barokk népi vallásosság elemeit is magába fogadta. Forrás: Magyar Hírlap / Kovács Emőke Az elveszett, de Szent László parancsára felkutatott, jelképi erejű Szent Jobbnak a tatárjárás idején nyoma veszett. Csak a 18. században bukkantak rá a dalmáciai antik múltú városban, Raguzában. Mária Terézia a magyaroknak szánt gesztusként hazahozatta a Szent Jobbot, amelyet először Bécsbe, majd a budai várba szállíttatott, ünnepélyes körülmények közepette. Körmenetet ekkoriban még nem tartottak. Az első 1819-ben Habsburg József főherceg - az akkori nádor - vezetésével zajlott...

Ez mind augusztus 20

Ez mind augusztus 20

Augusztus 20., az ünnep kialkulása: A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. Körmenet kialakulása: A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott szent király ünnepe, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban...

Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban

Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban

Öt hitet és tévhitet vizsgáltunk felül a nap történetével kapcsolatban. Zászlófelvonás, tisztavatás, tűzzuhatag: minden, amit tudunk és tudni vélünk augusztus 20-ról, a napról, amelynek jelentése folyamatosan változott. Nem igaz: bár István 997-ben Veszprém mellett német lovagok támogatását élvezve legyőzte Koppányt, a csata okai a jó-rossz, a keresztény-pogány küzdelménél jóval összetettebbek voltak. Géza uralma alatt ugyanis - bár hívott római katolikus hittérítőket, és az ő felügyelete mellett alapították Pannonhalmát is - egyszerre élt és maradt fenn a párhuzamosan terjeszkedő bizánci egyház és a korábbi pogányság szokásvilága is...

István és Koppány vére

István és Koppány vére

Augusztus 20-át sokféleképpen nevezték már az elmúlt évtizedekben. Volt az Alkotmány ünnepe, az Új Kenyér Napja, s újabban az "ország születésnapjaként" is emlegetik. A naptárban szűkszavúan csak annyi áll: állami ünnep. Szerencsére az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatjuk e jeles nap régi, igazi nevét is: Szent István ünnepe. Az államalapító király napja, akinek személye és emléke a magyar nemzeti identitás alapköve immár 1000 éve. Az iskolában milliószor hallhattuk már, hogy őt azért kel tisztelni, mert létrehozta a magyar államiságot, népét keresztény hitre térítette, és megtörte a helyi törzsi előkelők hatalmát. Mindez minden kétséget kizáróan valóban így történt. Csak, hát ehhez elég lett volna pár évet uralkodnia. István azonban 38 évig ült az ország trónján. S amit a következő három évtizedben tett, az legalább annyira fontos, ha nem fontosabb volt, mint maga az államalapítás. Ugyanis ezidőtájt Kelet-Közép-Európában nagy divatja volt az honalapításoknak. Ekkoriban, néhány évtizeden belül jött létre, vagy vette fel a kereszténységet velünk együtt Lengyelország, Horvátország, és a Kijevi Nagyfejedelemség is. S közülük mégis egyedül Magyarország mondhatja el magáról, hogy minimális megszakításokkal 1000 éve létezik...

Milyen koronája volt I. István királynak?

Milyen koronája volt I. István királynak?

A jelen tanulmány numizmatikai eszközökkel kíván választ adni arra a mind történelmi, mind művészettörténeti szempontból érdekes kérdésre, hogy milyen koronája volt a 11. században a magyar királyoknak, köztük I. Istvánnak. Meglepő módon a korai magyar pénzérméken található koronaábrázolások átfogó vizsgálatára ezt megelőzően még nem került sor. Bevezetésképpen a jól ismert magyar királyi korona kutatástörténetéről szólok, amely alkalmat ad egyúttal a bizánci koronák néhány jellegzetességének az ismertetésére is. Közben végigtekintve az elmúlt közel ezer esztendőn, I. István király koronás ábrázolásai közül mutatok be néhányat. Ezután a 11-12. századi magyar pénzérmék királyábrázolásait vizsgálom meg, és ebből következtetek arra, hogy milyen koronát viseltek a magyar uralkodók ebben az időben. Végül egy numizmatikai szempontból érdekes kérdéssel foglalkozom: rámutatok arra, hogy az úgynevezett szent koronát ábrázoló, legkorábbinak gondolt, 16. századinak tartott pénzérme valójában nem korabeli veret. A magyar királyi koronáról, amelyet a Nemzeti Múzeum őriz csaknem 20 éve, a közhiedelem évszázadokon keresztül azt tartotta, hogy Szent István koronája volt. Ez a hiedelem még ma is él a laikusok körében, noha több mint kétszáz éve a kutatók megállapították, hogy a korona alsó részén VII. Michael Doukas bizánci császár zománcképe található, aki 1071 és 1078 között uralkodott...

Hirdetés
Szent István király ünnepének napja Augusztus 20.

Szent István király ünnepének napja Augusztus 20.

A Szent István Bazilika előtt rendezték meg az ünnepi szentmisét és Szent Jobb-körmenetet Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)

Szent István történelmi tette

Szent István történelmi tette

Az a folyamat, amit ma némiképp fennkölt szóval államalapításnak nevezünk, fájdalmas, de elkerülhetetlen intézkedések hosszú sorát jelentette belülről, és egy sereg diplomáciai manőverezést kívülről, amelyek együttesen voltak hivatottak biztosítani a megszülető királyság békéjét és a keresztény hit jövőjét. A magyar állam megteremtését persze nem elszigetelt folyamatként kell tekinteni. Igaz, hogy Magyarországon a nép megtérítése és a királyság megalapítása Szent István műve volt, amit apja, Géza fejedelem készített elő, azonban a X. század egész Észak- és Közép Európájára jellemző volt az a fordulat, amivel egyszerre ébredtek rá arra, hogy keresztény fejedelemségek és királyságok alakításával erősítsék népük megmaradását. Ha górcső alá vesszük a kor történelmét, jobban megérthetjük, miért éppen a nyugati kereszténységet választották a térség vezető fejedelmei, köztük Szent István királyunk is. Érdekes módon a megkeresztelkedési hullám ahhoz képest, hogy mennyire különböző népeket érintett, hasonló folyamatokat idézett elő. A pogány törzsfők egyike magához ragadta a hatalmat, majd legerősebb vetélytársát leküzdve megszilárdította uralmát. Ezután külföldi hittérítőket hívott országába, akik hozzáláttak a nép megkereszteléséhez és az új egyház kereteinek felépítéséhez. Mindehhez az uralkodó fegyveres kísérete nyújtott biztosítékot...

Tuti menü