Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Érdekességek augusztus 20.-ról képes leírás - Augusztus 20..tlap.hu
részletek »

Érdekességek augusztus 20.-ról - Augusztus 20..tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Érdekességek augusztus 20.-ról
Keresés
Találatok száma - 7 db
Egy ünnep metamorfózisai

Egy ünnep metamorfózisai

Szent István király és hagyatéka ezerkilenc esztendeje a magyar történelmi valóság megkerülhetetlen része. Etalon. Igazodási pont. Értékmérő. Tisztelete 1083 után teljesedett ki, amikor Szent László az Árpád-ház legitimálásaként szentté avattatta az államalapítót. Az Istvánt és az ő Szent Jobbját övező kultusz végképp beépült a magyar történelmi köztudatba, az örök legendáriumba. A 12. században a kultikus tisztelet kiegészült Szűz Mária alakjának bevonásával, hiszen első keresztény uralkodónk halála előtt a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Szent István mítosza ezáltal jelentős metamorfózison ment át, sőt a 16-17. században, az ellenreformáció idején a barokk népi vallásosság elemeit is magába fogadta. Forrás: Magyar Hírlap / Kovács Emőke Az elveszett, de Szent László parancsára felkutatott, jelképi erejű Szent Jobbnak a tatárjárás idején nyoma veszett. Csak a 18. században bukkantak rá a dalmáciai antik múltú városban, Raguzában. Mária Terézia a magyaroknak szánt gesztusként hazahozatta a Szent Jobbot, amelyet először Bécsbe, majd a budai várba szállíttatott, ünnepélyes körülmények közepette. Körmenetet ekkoriban még nem tartottak. Az első 1819-ben Habsburg József főherceg - az akkori nádor - vezetésével zajlott...

Ez mind augusztus 20

Ez mind augusztus 20

Augusztus 20., az ünnep kialkulása: A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. Körmenet kialakulása: A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott szent király ünnepe, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban...

Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban

Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban

Öt hitet és tévhitet vizsgáltunk felül a nap történetével kapcsolatban. Zászlófelvonás, tisztavatás, tűzzuhatag: minden, amit tudunk és tudni vélünk augusztus 20-ról, a napról, amelynek jelentése folyamatosan változott. Nem igaz: bár István 997-ben Veszprém mellett német lovagok támogatását élvezve legyőzte Koppányt, a csata okai a jó-rossz, a keresztény-pogány küzdelménél jóval összetettebbek voltak. Géza uralma alatt ugyanis - bár hívott római katolikus hittérítőket, és az ő felügyelete mellett alapították Pannonhalmát is - egyszerre élt és maradt fenn a párhuzamosan terjeszkedő bizánci egyház és a korábbi pogányság szokásvilága is...

István és Koppány vére

István és Koppány vére

Augusztus 20-át sokféleképpen nevezték már az elmúlt évtizedekben. Volt az Alkotmány ünnepe, az Új Kenyér Napja, s újabban az "ország születésnapjaként" is emlegetik. A naptárban szűkszavúan csak annyi áll: állami ünnep. Szerencsére az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatjuk e jeles nap régi, igazi nevét is: Szent István ünnepe. Az államalapító király napja, akinek személye és emléke a magyar nemzeti identitás alapköve immár 1000 éve. Az iskolában milliószor hallhattuk már, hogy őt azért kel tisztelni, mert létrehozta a magyar államiságot, népét keresztény hitre térítette, és megtörte a helyi törzsi előkelők hatalmát. Mindez minden kétséget kizáróan valóban így történt. Csak, hát ehhez elég lett volna pár évet uralkodnia. István azonban 38 évig ült az ország trónján. S amit a következő három évtizedben tett, az legalább annyira fontos, ha nem fontosabb volt, mint maga az államalapítás. Ugyanis ezidőtájt Kelet-Közép-Európában nagy divatja volt az honalapításoknak. Ekkoriban, néhány évtizeden belül jött létre, vagy vette fel a kereszténységet velünk együtt Lengyelország, Horvátország, és a Kijevi Nagyfejedelemség is. S közülük mégis egyedül Magyarország mondhatja el magáról, hogy minimális megszakításokkal 1000 éve létezik...

Milyen koronája volt I. István királynak?

Milyen koronája volt I. István királynak?

A jelen tanulmány numizmatikai eszközökkel kíván választ adni arra a mind történelmi, mind művészettörténeti szempontból érdekes kérdésre, hogy milyen koronája volt a 11. században a magyar királyoknak, köztük I. Istvánnak. Meglepő módon a korai magyar pénzérméken található koronaábrázolások átfogó vizsgálatára ezt megelőzően még nem került sor. Bevezetésképpen a jól ismert magyar királyi korona kutatástörténetéről szólok, amely alkalmat ad egyúttal a bizánci koronák néhány jellegzetességének az ismertetésére is. Közben végigtekintve az elmúlt közel ezer esztendőn, I. István király koronás ábrázolásai közül mutatok be néhányat. Ezután a 11-12. századi magyar pénzérmék királyábrázolásait vizsgálom meg, és ebből következtetek arra, hogy milyen koronát viseltek a magyar uralkodók ebben az időben. Végül egy numizmatikai szempontból érdekes kérdéssel foglalkozom: rámutatok arra, hogy az úgynevezett szent koronát ábrázoló, legkorábbinak gondolt, 16. századinak tartott pénzérme valójában nem korabeli veret. A magyar királyi koronáról, amelyet a Nemzeti Múzeum őriz csaknem 20 éve, a közhiedelem évszázadokon keresztül azt tartotta, hogy Szent István koronája volt. Ez a hiedelem még ma is él a laikusok körében, noha több mint kétszáz éve a kutatók megállapították, hogy a korona alsó részén VII. Michael Doukas bizánci császár zománcképe található, aki 1071 és 1078 között uralkodott...

Szent István király ünnepének napja Augusztus 20.

Szent István király ünnepének napja Augusztus 20.

A Szent István Bazilika előtt rendezték meg az ünnepi szentmisét és Szent Jobb-körmenetet Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)

Szent István történelmi tette

Szent István történelmi tette

Az a folyamat, amit ma némiképp fennkölt szóval államalapításnak nevezünk, fájdalmas, de elkerülhetetlen intézkedések hosszú sorát jelentette belülről, és egy sereg diplomáciai manőverezést kívülről, amelyek együttesen voltak hivatottak biztosítani a megszülető királyság békéjét és a keresztény hit jövőjét. A magyar állam megteremtését persze nem elszigetelt folyamatként kell tekinteni. Igaz, hogy Magyarországon a nép megtérítése és a királyság megalapítása Szent István műve volt, amit apja, Géza fejedelem készített elő, azonban a X. század egész Észak- és Közép Európájára jellemző volt az a fordulat, amivel egyszerre ébredtek rá arra, hogy keresztény fejedelemségek és királyságok alakításával erősítsék népük megmaradását. Ha górcső alá vesszük a kor történelmét, jobban megérthetjük, miért éppen a nyugati kereszténységet választották a térség vezető fejedelmei, köztük Szent István királyunk is. Érdekes módon a megkeresztelkedési hullám ahhoz képest, hogy mennyire különböző népeket érintett, hasonló folyamatokat idézett elő. A pogány törzsfők egyike magához ragadta a hatalmat, majd legerősebb vetélytársát leküzdve megszilárdította uralmát. Ezután külföldi hittérítőket hívott országába, akik hozzáláttak a nép megkereszteléséhez és az új egyház kereteinek felépítéséhez. Mindehhez az uralkodó fegyveres kísérete nyújtott biztosítékot...

Tuti menü