Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Az államalapítás képes leírás - Augusztus 20..tlap.hu
részletek »

Az államalapítás - Augusztus 20..tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Az államalapítás
Keresés
Találatok száma - 5 db
Államalapítás

Államalapítás

1. Kalandozások: nyugat, Bizánc irányába; cél: zsákmányszerzés, katonai kíséret eltartása. Sikerek oka: Ny-Európa felkészületlen, szokatlan harcmodor. Kik vezették a kalandozásokat ?: Valószínűleg a törzsfők és nemzetségfők. Vagy törzsfők + nomád katona elemek, vagy törzsfők (bő), nemzetségfők, védelmükre szabad harcosok, szolgálók (ín). A második valószínűbb. 2. Pusztulás (nomád népek sorsa elpusztulás), vagy életben-maradás (alkalmazkodás)?: Cseh, lengyel, dán társadalommal is ugyanez történt. Belső küzdelmek árán a kereszténység felvétele. 3. Géza 972-977 (nagyfejedelem) - Szokásjog alapján lett nagyfejedelem: szeniorátus = legidősebb. 973: követeket küld I. Ottóhoz, keresztény hittérítő papokat kértkeresztény Európához tartozik. Saját maga megtartotta a pogány hagyományokat is. a, külpolitikája: Kereszténység felvétele politikai lépés. megbékélésre törekedettházasságpolitikája: lányait környező országok hercegeihez adta, Istvánt a bajor herceg lányával, Gizellával házasította össze. b, belpolitikája: törzsfők fölött biztosítja hatalmát. Ő rendelkezett a legnagyobb katonai kísérlettel...

Államalapítás érettségi tétel

Államalapítás érettségi tétel

Amikor Géza 972-ben fejedelem lett, az ország eléggé súlyos helyzetben volt. Megnőttek a belső ellentétek, de igazán veszélyessé a külpolitikai körülmények váltak. A magyar törzsszövetség két nagyhatalom szorításába került: a Bizánci Császárságéba és I. Ottó császári jogara alatt létrejött Német-római Birodalmába. Az utóbbi volt a veszélyesebb, nehézfegyverzetű lovassága miatt, ezért Géza először a németekkel való békére törekedett. 973-ban követeket küldött a császárhoz, lemondott ausztriai és morvaországi területeiről. Megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységeiről is. A kereszténység elvételével Géza leszerelte a németek magyarországi terjeszkedési szándékának ürügyét, idehaza pedig saját fejedelmi hatalmának megerősítéséhez használta fel az idegen papokat. Fiának Vajknak is bajor hercegnőt kért feleségül: Gizellát. Erdélyt pedig már előzőleg megszerezte házasságával, az erdélyi gyula lányát, Saroltát vette feleségül. Lányait is keresztény hatalmak vezetői családjaiba házasította, egyiket a lengyel herceghez, a másikat a velencei dózséhoz...

Államalapítás tétel

Államalapítás tétel

A honfoglalás: Tudjuk, hogy az Etelközben élő magyarok már 862-től zsákmányszerző hadjáratokat vezettek a Kárpát- medencébe. A 890-es években a frankok, morvák, bolgárok ellen vezetett eredményes hadjáratokat, mintegy előkészítve a szállásterület Kárpát-medencébe való áthelyezését. A közel félmilliós magyarság csapatait Árpád gyula vezette 894-ben a Vereckei-hágón át az új hazába. 894-900-között az egész Kárpát-medencét birtokba vette a magyarság. A letelepedést követően Ny-i és D-i irányba támadó hadjáratokat indítottak őseink. Ezeket a hadjáratokat összefoglaló néven kalandozásoknak nevezzük. (cél: védelem biztosítása megelőző célzattal; zsákmányszerzés) Azonban a normann és magyar betörések miatt a nyugati erők összefogtak és egységesedtek. 933-ban Merseburgnál szász Henrik király vezetésével, 955-ben Augsburgnál pedig Ottó király vezetésével mértek sorsdöntő vereséget a magyarokra. Géza (972-997): A kalandozások kudarcával válaszút elé került népünk. A döntést Árpád dédunokája Géza fejedelem hozta meg. Amikor 972-ben Géza került hatalomra, az alakuló állam nagyon nehéz helyzetben volt. Megnövekedtek a belső ellentétek, de a fő problémát a külső támadás veszélye jelentette. 962-ben I. Ottó vezetésével megalakult a Német-római Császárság, mely a kor legütőképesebb lovagseregét sorakoztatta fel. Géza fejedelem a beilleszkedés politikáját választotta...

Géza és István államalapító munkája

Géza és István államalapító munkája

Népünk 895-96-ban letelepedett a Kárpát-medencében és végleges hazát talált. A kettős honfoglalás tényét László Gyula professzor úr vetette fel: elődeink 670 körül már letelepedtek, a régészeti és temetkezési leletek engedtek erre következtetnünk. E magyarok avarok néven voltak ismertek. A honfoglalás után kalandozó hadjáratokat vezettek a nyugat-európai államokba. Sikerül titka: az ismeretlen ázsiai harcmodor és a nyugat-európai országok feudális anarchiája. 933-ban I. Henrik egyesítette erőit és seregeinket megverte (Merseburg). Majd a német-római császár 985-ben (I. Ottó) katasztrofális vereséget mért csapatainkra. Kalandozások vége. A magyar nép válaszút elé került. A magyarság vezetői levonták a következtetéseket és a végleges letelepedést választották. Ki kell építeni a fejedelmi hatalmat, amely patrimoniális hatalom. Könnyen ment, mert az erős katonai szervezet megverve érkezett haza. Árpád és utódai kisajátították a törzsi, nemzetségi szálláshelyeket és földeket. A megszállt területeket egyesítették, és a kalandozások lezárásával Taksony fejedelem tért át a békés útjára. Utóda, Géza, keménykezű, határozott egyéniségű fejedelem. Politikájának lényege: nyitás nyugat felé. Látta, hogy a pogány vallás Európában nem maradhat fenn, ezért felvette a kapcsolatot a német fejedelmekkel és uralkodókkal. 973-ban 12 követet küldött Quedlimburgba a német fejedelmekhez...

Videó: Az államalapítás (Géza fejedelem és Szent István)

Videó: Az államalapítás (Géza fejedelem és Szent István)

A videó foglalkozik az államalapítás előzményeivel, kitérve Géza fejedelem uralmára, továbbá árnyalja Szent István politikáját. Megismerhetjük első királyunk belpolitikját, egyházi reformjait és bemutatjuk külkapcsolatait is. A videó nézője megtudja, hogyan építette ki István a hatalmát, hogyan irányította az országát. Végül az örökösödési problémákkal zárjuk mondandónkat. A videó hossza: 46 perc.

Tuti menü