Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Augusztus 20. - az államalapítás ünnepe képes leírás: Mit - Ünnepünk [2. oldal]
részletek »

Augusztus 20. - az államalapítás ünnepe: Mit - Ünnepünk [2. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Augusztus 20. - az államalapítás ünnepe
Keresés
Találatok száma - 22 db
Mit ünneplünk augusztus 20.-án?

Mit ünneplünk augusztus 20.-án?

Koppány felnégyelése Magyarország szétdarabolásához vezetett: A magyarság régóta romló politikai, gazdasági, társadalmi, és szellemi állapotát a nemzeti egység és függetlenség elvesztése jellemzi. E jelenségek gyökerei abban rejlenek, hogy a magyarságot ezer éve idegen eszmék, hatalmak és érdekcsoportok félrevezetik. Ez a félrevezetés a magyarság nemzeti öntudatát elsorvasztotta és ebből következett a magyar nemzet mai kedvezőtlen helyzete. A több mint 900 éves feudalista rendszer és a több mint 40 éves kommunista rendszer a magyarság súlyos legyengülését és lemaradottságát okozta, és e rendszerek maradványai még ma sem tűntek el. Ahhoz, hogy a magyar nemzet túlélje a mostani válságos helyzetét és sikeresen megküzdjön a jövő kihívásaival, meg kell ismernünk a nemzeti gondjaink alapvető okait, mert csak így tudjuk ezeket megoldani. Ahhoz, hogy megismerjük a magyar nemzet válságos helyzetének gyökereit, szükséges átvizsgálni az ezredik év körüli eseményeket. Ezekből kiderült, hogy Koppány ellenállásának leverése és István idegen haderők beavatkozásával történő törvénytelen hatalomra juttatása rendkívül károsnak bizonyult nemzetünk számára, mert ezzel megsemmisítették a magyar nemzet egységét, függetlenségét és hatalmát biztosító Vérszerződést...

Szent István napja

Szent István napja

Nemzeti ünnepünk, melyhez jelentős népünnepély is fűződik. Augusztus 20-án az alkotmányt és az új kenyeret köszöntjük, valamint megemlékezünk államalapító királyunkról is. István király a magyar történelem egyik legfontosabb személyisége, neki köszönhető, hogy a magyarság megvetette a lábát Európában, s onnan már 1100 éve a tatár, török, német támadások ellenére sem lehetett kimozdítani. István 1000-ben kapott koronát a pápától, s ezzel elkötelezte magát a kereszténységnek. Püspökségeket állított fel az ország különböző részein, s elrendelte, hogy a magyar nép vegye fel a keresztény vallást. Törvényeket alkotott az új rend és a magántulajdon megszilárdítására. A templomba járást azzal segítette, hogy vasárnapra tette a vásárt (vásárnap), helyét a templom mellett jelölte ki, s harangszóra beterelték a népet a templomba. Augusztus 20-án minden évben rendeznek országszerte kirakodóvásárt. A fővárosban délelőtt vízi- és légiparádét tartanak a Duna felett, este pedig tűzijáték zárja a rendezvénysorozatot.

Szent István ünnepe

Szent István ünnepe

A rendi Magyarország egyetlen nemzeti ünnepe megünneplésének középkori gyökerei vannak. Már I. László elrendelte 1090-ben, hogy Szent István napja mint szent ünnep megtartasson, és rögzítette az augusztus 20-i dátumot is. (Ezt a napot egyébként az 1083-as szentté avatásakor VII. Gergely pápa jelölte ki.) Az eredetileg tisztán vallási ünnepnek világi tartalmat is adott, illetve jelentőségét emelte, hogy a középkori királyok ebben az időszakban tartották Székesfehérvárott a törvénynapokat, amikor is személyesen meg lehetett előttük jelenni. A török hódoltság idején és utána a nagyszombati Szent István-szeminárium (papnevelde) lett a névadó kultuszának első számú ápolója, de a katolikus templomokban általában megemlékeztek a jeles napról. A helyi keretekben tartott vallási ünnepnek Mária Terézia adott új dimenziót 1771-ben: ekkor szerezte vissza a Szent Jobbot Raguzából, s Budán helyezte el, nagyszabású ünnepség keretében. Az ereklyét az ekkortájt befejezett királyi palota északi szárnyában kialakított Szent Zsigmond-kápolnában (bejárata a mai Oroszlános kapu mellett nyílt a nagy udvarról), pontosabban annak Szent István-kápolnájában őrizték (a mai C épület zárt belső udvarán állt a XIX. század végi átépítésig). Szent István napja éppen 1771-ben szűnt meg általános egyházi ünnep lenni, XIV. Benedek pápa ugyanis csökkentette az ünnepek számát...

Szent István-napi ünnepség

Szent István-napi ünnepség

Minden év augusztus 20-án, Szent István napján, a magyarság Szent István királyra és a keresztény magyar állam megalapítására emlékezik. István király 970 körül született. 997-ben fejedelemmé választották, 1000 karácsonya körül pedig királlyá koronázták Esztergomban a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségébõl létrehozta a keresztény magyar államot. Õ szervezte meg a magyar keresztény egyházat is. István király 1038-ban halt meg. 1083. augusztus 20-án avatták szentté, ezért lett augusztus 20. Szent István napja. 1083-tól kezdve magyarok tömegei zarándokoltak el minden évben ezen a napon az államalapító király székesfehérvári sírjához. Szent István napja nemzeti ünnep lett, s az maradt egészen 1945-ig, míg a kommunisták be nem szüntették vallási és nemzeti tartalma miatt. Az új rendszer 1949. augusztus 20-ára idõzítette az új szocialista alkotmány létrehozását. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az Alkotmány napjának, az új kenyér ünnepének nevezték...

Ünnepünk története

Ünnepünk története

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté...

Tuti menü