Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Augusztus 20. - az államalapítás ünnepe képes leírás - Augusztus 20..tlap.hu
részletek »

Augusztus 20. - az államalapítás ünnepe - Augusztus 20..tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Augusztus 20. - az államalapítás ünnepe
Keresés
Találatok száma - 22 db
Államalapító Szent István ünnepe

Államalapító Szent István ünnepe

Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Szent László király augusztus 20-ra tette át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot., mert 1083-ban ekkor emeltette oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű. I. Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot. A kiegyezést követően augusztus 20-a fokozatosan visszanyerte korábbi státusát, és 1945-ig a nemzeti ünnepek közé tartozott.

Augusztus 20 története

Augusztus 20 története

Augusztus 20. egy ősi magyar ünnep, amikor első királyunkról, Szent Istvánról emlékezünk meg. Ez a nap a keresztény erkölcs és lelkiismeret, a magyar nemzeti értékek megbecsülése és ápolása. Ez a nap a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit összefonódását az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz köthetjük, akiben a legnagyobb magyar államférfit tiszteljük, aki olyan alapra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia. I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották, az un. törvénynapokat. Később Szent László király áttette augusztus 20-ra az ünnepet, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. Istvánt...

Augusztus 20, a jogállamiság napja

Augusztus 20, a jogállamiság napja

Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanosz azt jelenti: koszorú, korona. Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István legenda tudósít. Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt álmában megjelent Szent István első vértanú, s így szólt hozzá: Bízz az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá. Noha a legfőbb királyi jelvény, a korona általában mindenütt nagy tiszteletben részesült, az a fajta szentség és közjogi méltóság, amit a magyar nemzet tulajdonított a Szent Koronának, másutt ismeretlen volt. A megkülönböztetett tisztelet okai közt első helyen szokás emlegetni, hogy a hagyomány Szent István koronájával azonosította, sőt sokáig még a koronakutatók is úgy hitték, hogy a koronának legalább a felső része Istváné lett volna. Györffy György mindmáig az ő személyéhez köti a felső, úgynevezett latin koronát, amennyiben feltevése szerint az István fejereklyetartójából készült volna. (Koronánk készítésének helye és időpontja ma sem tisztázott egyértelműen)...

Augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe

Augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe

A magyar államalapítás évfordulójának, államalapító Szent Istvánnak ünnepe a magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése értelmében. 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. A finnugor nyelvcsaládhoz tartozó, a finnekkel és észtekkel rokon magyarság az Ural vidékéről indulva több évszázados, gyakori harcokkal nehezített vándorlás után a IX. század utolsó évtizedében érkezett a gyér szláv és avar népességű Kárpát-medencébe. Elődeink úgy vélték, hogy a Kárpátok hegykoszorúja megfelelő védelmet nyújthat a külső támadások ellen, s a térség kedvező természeti adottságai: a halban gazdag nagy folyók, a kiterjedt erdőségek, a dús legelők és a bőven termő szántóföldek végleges otthont biztosítanak a mintegy félmilliónyi magyarnak. Ez a honfoglalás azonban nem jelentette a törzsi-nemzetségi szervezetben élő, pogány istenekben hívő lovas-pásztor nép életmódjának teljes feladását. Fennállt annak a veszélye, hogy a magyarság - hasonlóan a népvándorláskori népekhez - hamarosan felmorzsolódik, beolvad más népekbe, és eltűnik a történelem színpadáról...

Augusztus 20-án Szent István királyra emlékezünk

Augusztus 20-án Szent István királyra emlékezünk

1083. augusztus 20-án szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, az államalapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza. Fontos eleme volt a búcsújárás és 1222-ben az Aranybullában is rögzítették szent király ünnepét, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án...

Hirdetés
Augusztus 20.

Augusztus 20.

Sokan képtelenségnek tartják, hogy immár a 19. század vége óta egy egyházi ünnep jelenti a Magyar Köztársaság legfőbb nemzeti ünnepét. Rendre fölmerül, hogy a jóval egységesebb közmegítélés alá eső dátumot, március 15-ikét illene erre a rangra emelni. A tömeges ellenérzés egyik oka, hogy egy vallási ünnep nem igazán alkalmas arra, hogy a nemzet egységét szimbolizálja - bár a társadalom jelentős részének augusztus 20. nem jelent többet egy hosszított, kiengedős hétvégénél. Augusztus 20-án az egész nap zajló fővárosi programsorozaton a Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint több tízezren vettek részt, amit a hivatal rendkívül nagy érdeklődésnek titulált. Ám ha azt is számításba vesszük, hogy például az aznapi 39. Debreceni Virágkarneválon legkevesebb 250 ezer ember vett részt, akkor valószínűsíthető, hogy a magyar népesség túlnyomórészt a bevált szabadidős programokat preferálta, amit részben fémjelez az is, hogy jó néhány üzletből rekeszszám vitték a vevők a sört. Szelíd szurkálások: A magyar államiság ünnepén pártpolitikusaink ismét megragadták az alkalmat arra, hogy mély megosztottságukról biztosítsák a nagyérdeműt, jóllehet mindenki a Szent István-i szellemi örökség részesének tekinti magát...

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok. Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is! István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban ­a történészek becslése szerint ­63 éves korában hunyt el...

Augusztus 20. a Wikipédiában

Augusztus 20. a Wikipédiában

Augusztus 20. az év 232. (szökőévekben 233.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 133 nap van hátra. Névnapok: István, Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi és Vajk. Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok: - Magyarország nemzeti és állami ünnepe - I. István király szentté avatásának évfordulója, Szent István király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe, valamint 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe. - Virágkarnevál Debrecenben.

Augusztus 20. állami ünnepünk története

Augusztus 20. állami ünnepünk története

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Hirdetés
Augusztus 20. története évszámokban

Augusztus 20. története évszámokban

Évszámokkal nehéz lefesteni az ünnep történetét, a kronológiai összeállítás az átláthatóságot segíti. Közelebb juthat augusztus 20. megértéséhez a középkortól napjainkig. Középkor: 1038. aug. 15.: István király temetése 1222: Aranybulla rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását Újkor: 1541: török támadás után tisztázatlan körülmények között eltűnik a Szent Jobb Székesfehérvárról 1590: Raguzában (ma Dubrovnik, Horvátország) tűnik fel a Szent Jobb 1686: XI. Ince pápa rendelkezik Szent István és Buda visszafoglalásának ünnepéről 1771: XIV. Benedek pápa megszünteti Szent István augusztus 16-án tartott katolikus ünnepét 1771: Raguzából Mária Terézia közbenjárásával Budára kerül a Szent Jobb 1771: Mária Terézia elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, valamint rendelkezik arról, hogy az ereklyét évente hat alkalommal lehet közszemlére helyezni 1818: első Szent Jobb körmenet a budai várban 1849-1859: Bach-rendszer alatt tilos a körmenet megtartása 1860: tíz éves szünet után ismét megtartják a Szent Jobb körmenetet 1891: munkaszüneti napnak nyilvánítják Szent István ünnepét 1900: évek eleje Darányi Ignác földművelési miniszter mozgalmat indít az aratóünnepségek újraélesztése érdekében...

Augusztus 20., az Ország Újjászületésnapja

Augusztus 20., az Ország Újjászületésnapja

Sokunkban még a mai napig felmerül a kérdés, miért éppen augusztus 20., és minden tíz emberből, ha egy pontosan meg tudja mondani, mit ünneplünk ezen a dicső napon! A következő esztendő során, hogy mire számíthatunk arra a bolygók adnak választ nekünk országunk éves asztrológiai képletében. Horoszkóp 2010 augusztusig kis hazánknak. A múlt: Sokunkban még a mai napig felmerül a kérdés, miért éppen augusztus 20, és minden tíz emberből, ha egy pontosan meg tudja mondani, mit ünneplünk ezen a dicső napon! Kezdjük az elején! Szent István királyunk, aki felvetette velünk a kereszténységet, ezzel részben igába hajtva, részben pedig okosan megvédelmezve népét, a történelem tanúsága szerint, 1000-ben lett megkoronázva. Ez a dátum sokak szerint csalóka, nem is maga a király megkoronázása végett, hanem Jézuskrisztus születését, akinek megjelenéséhez a keresztény naptárt igazították, más időpontra datálják az asztrológusok, és egyes történészek. Mi kénytelenek vagyunk ezzel a szép kerek évszámmal dolgozni és megnyugodni abban a tudatban, hogy a népek, országok sorsát eldöntő ún. transzszaturnikus bolygók, vagyis a Szaturnuszon túli planéták igen lassú mozgásúak, és néhány év ide vagy oda csak részben változtatná meg az ország sorsát...

Augusztus 20., az ünnep kialakulása

Augusztus 20., az ünnep kialakulása

A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. Körmenet kialakulása: A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott szent király ünnepe, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban. A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta...

Augusztus 20., Szent István napja

Augusztus 20., Szent István napja

Minden év augusztus 20-án, Szent István napján, a magyarság Szent István királyra és a keresztény magyar állam megalapítására emlékezik. 1083 - ban szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította. Az idei esztendőben is az előző évek gyakorlata szerint rendezik meg augusztus 20-án Budapesten, a Szent István-bazilika előtt a szentmisét, és az azt követő Országos Szent Jobb-körmenetet. A 17 órakor kezdődő szentmise homíliáját Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondja. A körmenetben a Szent Jobb előtt az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, valamint az apostoli élet társaságai vonulhatnak...

Augusztus 20.: a legrégibb magyar ünnep

Augusztus 20.: a legrégibb magyar ünnep

Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Szent László király augusztus 20-ra tette át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot., mert 1083-ban ekkor emeltette oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű. I. Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot. A kiegyezést követően augusztus 20-a fokozatosan visszanyerte korábbi státusát, és 1945-ig a nemzeti ünnepek közé tartozott. A kommunista rendszer számára vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ezért az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány napjaiként tartották számon. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti és állami ünneppé nyilvánítja...

Augusztus 20: az ünnep története

Augusztus 20: az ünnep története

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az augusztus 20-ai ünnep rövid története

Az augusztus 20-ai ünnep rövid története

Bár a Szent Istvánra való emlékezésnek ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep rövid múltra tekint vissza. Az államalapítás ünnepe valójában a körmenetből nőtte ki magát a múlt században, írja Vass János. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely aztán a török hódoltság alatt eltűnt. Ennek fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott 'szent király ünnepe', amelyet Székesfehérváron tartottak, eleinte ugyan még nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő, egyik legfontosabb fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárásra 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd onnan Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelkezése egyúttal nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. Ennek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban...

Magyarország születésnapja

Magyarország születésnapja

Kossuth tér 8.30: A Magyar Köztársaság lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonása, 11.00 - 21.00: Szent István király udvara - történelmi játszóház, kézműves foglalkozások és bemutatók a téren felállított jurtákban, vitézi próbatételek, korabeli lakoma, 11.00 - 21.00: Kenyérfesztivál a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének közreműködésével, hagyományos kenyérsütés, látványpékség, népi játékok és kenyérsütés-oktatás, 13.30: Az Ország Tortája 2009 bemutatása a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének részvételével, 19.00: A Magyar Szent Korona hiteles másolatának bevonulása, 19.20: Veres Zoltán műrepülő bemutatója Hősök tere, 8.45: Katonazenekarok felvonulása az Oktogontól, 10.00: Ünnepélyes tisztavatás, a Magyar Hősök Emlékkövének koszorúzása, haditechnikai bemutató, a Magyar Honvédség légi bemutatója a tér fölött 11.00: Térzene, 12.00: Zenés őrségváltás Duna-part, 21.00: Ünnepi tűzijáték, A Magyar Televízió élőben közvetíti. Közreműködik: Miklósa Erika és Fekete Attila.

Tuti menü