Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Államalapítás előzményei, honfoglalás képes leírás - Augusztus 20..tlap.hu
részletek »

Államalapítás előzményei, honfoglalás - Augusztus 20..tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: augusztus20-szentistvan.tlap.hu » Államalapítás előzményei, honfoglalás
Keresés
Találatok száma - 4 db
A kettős honfoglalás elmélete

A kettős honfoglalás elmélete

Árpád magyarjai a honfoglaláskor itt már magyar népet találtak. Ezek az onogurok (3. avar-hullám -griffes-indás kultúra), akik 670 táján árasztották el hatalmas tömegeikkel a Kárpát-medencét...9. sz. végi bejövetelkor, Árpád vezetésével egy alapvetően török népesség telepedett le. E két népcsoport összeolvadásából született meg a magyar nép László Gyula elmélete szerint. Bizonyítékok: * 670/680 táján onogurok (új avarok) vándoroltak be, 9. sz.-i források onogurok jelenlétéről szólnak, márpedig a magyarok idegennyelvi megnevezései az »onogur« népnévből erednek, - Árpád magyarjainak szállásterülete és a késő-avar - onogur szállásterületek kiegészítik egymást, és a kettő adja a XI. sz.-i magyar településrendszert... az onogurok megérték Árpád magyarjainak megjelenését a Kárpát-medencében... - A késő-avarkor népének és Árpád magyarjainak a régészeti hagyatéka igen jól elkülönül (más a temetkezés módja, a fegyverzet, a lószerszám, a viselet, stb.). A két nép temetőinek elhelyezkedése azt mutatja, h. nagyrészt nem egymásra települtek. A késő-avarkori településeknek több száz (sőt néha több ezer) síros temetőik vannak, ami arra utal, h. ők már falutelepülésekben éltek. Árpád népének viszont ehhez képest jóval kisebbek a temetői, melyek főleg a homokos területeken találhatók, ami azt jelenti, hogy ők feltehetőleg inkább állattenyésztéssel foglalkoztak...

Honfoglalás

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson. Ennek megfelelően a magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a birtokukba vették. A nagy történelmi időtávlat és a viszonylag kevés írásos forrás miatt nehéz pontosan rekonstruálni a honfoglalás menetét és eseményeit. Két jelentősen eltérő fő elmélet létezik. A legelterjedtebb, hagyományos nézet szerint a magyarok egy lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. A honfoglaló törzsek eszerint 895 táján telepedtek meg a Kárpát-medence alföldi területein. Ekkoriban Szvatopluk morva fejedelem fiainak birodalma már széthullóban volt, ami megkönnyítette a dolgukat. 902-re a Kárpát-medence egész területét irányításuk alá vonták, bár az állataik miatt főként az Alföld, Mezőföld, Kisalföld, Csallóköz és Szerémség területein telepedtek le, ahol megfelelő minőségű legelők álltak rendelkezésre. E nézet szerint az itt lakó, főleg avar és szláv eredetű népek nem éltek túl sűrűn a vidéken és pár emberöltő alatt beolvadtak az új jövevények törzseibe. Ha földművelésben nem is, állattartásban valószínűleg volt mit tanulniuk a magyaroktól, akik ridegtartással, téli takarmányozás nélkül nevelték állataikat...

Kalandozó hadjáratok

Kalandozó hadjáratok

A magyarság kárpát-medencei megtelepedéséről hamarosan egész Európa tudomást szerzett. Megkezdődtek és mintegy hét évtizeden át tartottak ugyanis azok a zsákmányszerző hadjáratok, amelyek kétes hírnevet szereztek az új honfoglalóknak. Ezekben a - történetírás által megszépítően 'kalandozások'-nak nevezett - hadjáratokban csak az előkelők egy része és a katonai kíséret vett részt, a magyarság zömét kitevő köznépet nem érintette. A határ mentén élő törzsek vezérei és harcosai kihasználták a nyugati fejedelmek viszályait, és vagy saját vállalkozás keretében, vagy mint valamelyik uralkodó szövetségesei jelentek meg az idegen országokban.

Magyar honfoglalás

Magyar honfoglalás

Honfoglaláson a magyar népnek Etelközből a Kárpát-medencébe való beköltözését értjük. E kései 'népvándorlás' történelmi jelentősége abban áll, hogy a megváltozott körülmények révén a magyar nép gazdasági és társadalmi fejlődését meggyorsította, és a feudális jellegű államszervezés előfeltételeit megteremtette. A magyar honfoglalás képe a legtöbbek előtt úgy él, ahogy azt 1200 körül Anonymus elképzelte és leírta. Árpád fejedelem vezérei élén, Szkitiából, a vereckei úton bevonul és apró részfejedelmekkel vívott diadalmas csaták után elfoglalja ősének, Attilának örökét. Ez az elbeszélés 300 évvel az események után, 1200 körül készült, Anonymusnak pedig nem állott rendelkezésére szemtanú leírása a honfoglalás menetéről, csupán egy 900 körüli nyugati évkönyvíró, Regino szűkszavú feljegyzéseit ismerte. Oesta Ilungaroruma a műfaj sajátosságaiból következően nem is akart oknyomozó történet lenni, hanem regényes elbeszélés az ősök dicső tetteiről. Anonymus a királyi udvarban forgolódó főuraktól megtudta ugyan, hogy kit tartottak honfoglaló ősüknek, s melyik volt i birtokuk, egy-egy igric pedig még az ő korában is regélt a kalandozó vezérek dicsőségéről, de ezen túlmenően a magyar honfoglalás történetét az 1200 körűl 11 földrajzi, néprajzi és politikai viszonyok visszavetítésével és helynévmagyarázatokból kigondolt epizódokhoz igazodva írta le...

Tuti menü